Ha veszély van, hívjuk a 911-et, ez eddig rendben is van. Ám mi történik akkor, ha a hívást fogadó fél történetesen nem beszéli a mi nyelvünket? Ez gyakran előfordulhat egy nyelvileg olyan sokszínű közegben, mint az Egyesült Államok, melynek lakói több száz nyelvet beszélnek a világ minden nyelvcsaládjából.

Az ország egységes segélyhívószáma a 911 – azt azonban képtelenség lenne elvárni, hogy a diszpécserek kezelni tudják az összes lehetséges hívásnyelvet. A megoldást egy 1982-ben alapított nonprofit szolgáltatás, a Language Line Services jelenti. Ez a szolgáltatás 170 nyelvről fordít írásban és szóban angolra és vissza. Igénybe vevői: az Egyesült Államok és Kanada rendőrsége, kormányszervek, egészségügyi szervezetek és az általános közönség.

Az indianai Fort Wayne közepes méretű városába például az elmúlt évtizedben egyre több olyan burmai menekült költözött, akik egyáltalán nem vagy csak alig beszélnek angolul. A burmaiak a település lakosságának mindössze 2 százalékát teszik ki, az angol és a spanyol nyelvű segélyhívások után mégis a burmai volt a harmadik leggyakoribb segélykérő nyelv, megelőzve olyanokat is, mint a kínai, az orosz, az arab, vagy a vietnami – közli egy helyi napilap.

Az ismertebb nyelveket beszélő diszpécsereket a rendőrség is igyekszik támogatni, s ezekből még akár önkéntes segítőket is találni. A ritkább nyelvek esetében azonban csak a Language Line szolgáltatása marad. A szolgáltatás nem olcsó: 2009-ben 3600 dollárba került Fort Wayne városának – de ez is eltörpül az általa hajtott haszonhoz képest.