-
ganajtúrós bukta: @Sándorné Szatmári: Amúgy nincs kedved kalandmesternek jelentkezni a legközelebbi m.a.g.u....2025. 07. 09, 18:00 Mi bizonyítja, hogy a magyar nyelv finnugor?
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Egyetlen konkrétum van a hosszú szövegedben: a magyarban E3-ban nincs ...2025. 07. 09, 11:17 Mi bizonyítja, hogy a magyar nyelv finnugor?
-
Sándorné Szatmári: @ganajtúrós bukta: Idézet a cikkből: "...erősen kritizálják a nyelvcsalád fogalmát. Ennek ...2025. 07. 09, 10:23 Mi bizonyítja, hogy a magyar nyelv finnugor?
-
ganajtúrós bukta: @Sándorné Szatmári: Az alapszókincs az olyan szavak amiket nap mint nap folyamatosan haszn...2025. 07. 08, 23:12 Mi bizonyítja, hogy a magyar nyelv finnugor?
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Igen, feltételezem, hogy nem véletlenül maradtak fenn.. Nem ki, hanem rátalálta...2025. 07. 08, 11:17 Mi bizonyítja, hogy a magyar nyelv finnugor?
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.

Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Nekem ez kínai – gondolhatták némi képzavarral élve a külföldi cégek Japánban, ha a jogi szaknyelv terítékre került. Most azonban, derül ki a japán igazságügyi minisztérium honlapjáról, meghatározzák számos szakkifejezés hivatalos verzióját, hogy egységesebbé és így hatékonyabbá válhasson a jog nyelve – tudósít a The Japan Times.
Mi más is lehetett volna ennek a legkézenfekvőbb eszköze, mint egy fordítási weblap – a Japanese Law Translation oldalon nem csupán a korszerű szakszókincs (jelenleg 3700 szó és kifejezés), hanem több mint 180 törvény és rendelet fordítása is megtalálható, derül ki a cikkből.
A kezdeményezésnek igencsak kézzelfogható oka volt: az átláthatatlan és néha következetlen terminusrendszer visszatartotta a külföldi cégeket attól, hogy befektessenek Japánban. A kormány célja, hogy az egységes fordításokkal két legyet üssenek egy csapásra: ne csupán a befektetőket bátorítsák, hanem a jogrendszert is átláthatóbbá tegyék.
Az oldal egyik jogi szakértője, Noboru Kashiwagi professzor szerint azért jelenthet nagy előrelépést ez az egységesítés, mert az eddigi helyzet rontotta Japán versenyképességét a nemzetközi üzletkötésekkor. Nem véletlen tehát az oldal népszerűsége: még csak két hónapja látogatható, de már a vártnál sokkal nagyobb az érdeklődés iránta.
Nem egyöntetű azonban a csodálat – ez derül ki legalábbis egy szintén a The Japan Times hasábjain megjelent olvasói véleményből. Bár az oldal nagyon praktikus, mégis sokszor egyértelmű, hogy gépi fordítás eredménye a szöveg, így néhol értelmetlen a végeredmény – olvasható a hozzászólásban. „Vajon véletlen, hogy az oldalt április 1-jén indították?” – teszi hozzá a cinikus humorú olvasó.