-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Bocs, de általánosságban beszélek a nyilvánosság kérdéséről, amit az említett e...2025. 03. 14, 09:37 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Ugyan nem tudom miről beszélsz, de ha nem vagy képes összerakni, hogy ...2025. 03. 12, 17:14 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: Most én is kijelentem, hogy ezután csak az engedélyemmel idézhetik forrásként amit ide az ...2025. 03. 12, 16:37 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: @cikk "Aki bővebben kíváncsi a kísérletekre, és további hasonlóságokra és különbségekre vá...2025. 03. 12, 16:20 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: @bm: Az említett Koko majom bírta nyilvánvalóan azokat a képességeket, amelyekről a majom ...2025. 03. 12, 16:01 Áttörés: beszélő majmok
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.

Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Nekem ez kínai – gondolhatták némi képzavarral élve a külföldi cégek Japánban, ha a jogi szaknyelv terítékre került. Most azonban, derül ki a japán igazságügyi minisztérium honlapjáról, meghatározzák számos szakkifejezés hivatalos verzióját, hogy egységesebbé és így hatékonyabbá válhasson a jog nyelve – tudósít a The Japan Times.
Mi más is lehetett volna ennek a legkézenfekvőbb eszköze, mint egy fordítási weblap – a Japanese Law Translation oldalon nem csupán a korszerű szakszókincs (jelenleg 3700 szó és kifejezés), hanem több mint 180 törvény és rendelet fordítása is megtalálható, derül ki a cikkből.
A kezdeményezésnek igencsak kézzelfogható oka volt: az átláthatatlan és néha következetlen terminusrendszer visszatartotta a külföldi cégeket attól, hogy befektessenek Japánban. A kormány célja, hogy az egységes fordításokkal két legyet üssenek egy csapásra: ne csupán a befektetőket bátorítsák, hanem a jogrendszert is átláthatóbbá tegyék.
Az oldal egyik jogi szakértője, Noboru Kashiwagi professzor szerint azért jelenthet nagy előrelépést ez az egységesítés, mert az eddigi helyzet rontotta Japán versenyképességét a nemzetközi üzletkötésekkor. Nem véletlen tehát az oldal népszerűsége: még csak két hónapja látogatható, de már a vártnál sokkal nagyobb az érdeklődés iránta.
Nem egyöntetű azonban a csodálat – ez derül ki legalábbis egy szintén a The Japan Times hasábjain megjelent olvasói véleményből. Bár az oldal nagyon praktikus, mégis sokszor egyértelmű, hogy gépi fordítás eredménye a szöveg, így néhol értelmetlen a végeredmény – olvasható a hozzászólásban. „Vajon véletlen, hogy az oldalt április 1-jén indították?” – teszi hozzá a cinikus humorú olvasó.