-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Bocs, de általánosságban beszélek a nyilvánosság kérdéséről, amit az említett e...2025. 03. 14, 09:37 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Ugyan nem tudom miről beszélsz, de ha nem vagy képes összerakni, hogy ...2025. 03. 12, 17:14 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: Most én is kijelentem, hogy ezután csak az engedélyemmel idézhetik forrásként amit ide az ...2025. 03. 12, 16:37 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: @cikk "Aki bővebben kíváncsi a kísérletekre, és további hasonlóságokra és különbségekre vá...2025. 03. 12, 16:20 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: @bm: Az említett Koko majom bírta nyilvánvalóan azokat a képességeket, amelyekről a majom ...2025. 03. 12, 16:01 Áttörés: beszélő majmok
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.

Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Az ókori egyiptomi lelet olyan cipésztechnikai megoldással készült, amelyről eddig a kutatók azt hitték, hogy a középkori Európában használták először.
Külföldi készítésűek lehettek azok a kétezer évesnél is régebbi cipők, amelyek egy korsóba rejtve kerültek elő Egyiptomban egy luxori templomból – állítja egy holland szakértő. A hét darab – három pár és egy „fél” – bőr lábbelihez úgy tűnik, hogy marha szolgált alapanyaggal. Két pár feltehetően gyermekeké volt, mivel mindössze 18 centi hosszúak, pálmarostzsineggel összekötötték őket és belerejtették a magányos, avagy páratlan lábbelibe. A két további pár közül az egyik 24 centi hosszú, a használtság nyomai alapján gazdája sánta volt.
A korsót két, vályogtéglából készült fal közötti résbe rejtette ókori gazdája. Minden bizonnyal nem volt módja rá, hogy visszatérjen értük, és a lábbelik egészen 2004-ig a rejtekhelyen maradtak két másik korsó társaságában. Akkor fedezte fel őket egy olasz régészcsapat, amely idővel fotók alapján megvizsgáltatta a lábbeliket a holland André Veldmeijerrel, az ókori egyiptomi lábbelik szakértőjével.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Veldmeijer az Egyiptomban lévő Amerikai Kutatóközpont folyóiratának legutóbbi számában tette közzé meglátásait. Szerinte külföldön készülhettek a cipők és bizonyára drágák voltak, mivel Egyiptomban akkoriban a saru volt a legelterjedtebb lábbeli. A szakértő szerint a talált cipők külcsínüket és minőségüket tekintve olyanok lehettek, hogy magas társadalmi rangra, komoly tekintélyre utaltak. A magányos cipő egyébként a legmeglepőbb, mivel olyan cipésztechnikai megoldás van rajta, amelyről eddig a kutatók azt hitték, hogy a középkori Európában használták először – adta hírül a Live Science tudományos hírportál.