Egyszer a burkus király meglátogatta Mátyás királyt... Így kezdődik a Mátyás király és az igazmondó juhász című közismert mese egyik változata. Azt is népmesékből tudjuk, hogy a burkus király Burkusország első embere. Vajon hol van Burkusország, és ott vajon burkus kutyák ugatnak?

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Mivel a mai térképeken nyomát sem találjuk Burkusországnak, azt is feltételezhetjük, hogy ez az ország csak a mesékben jut szerephez. Ám A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára (TESz.) szerint ez nem így van. Burkusország jogilag még a huszadik században is létezett: a térképekre Poroszország vagy Porosz Királyság néven került.

A burkus ’porosz’ szó ugyanis a brandenburgus ’brandenburgi, porosz’ szó második felével azonos. Ez pedig a német Brandenburger ~ brandenburgisch ’brandenburgi’ szó latinos végződésű változata. A TESZ. valószínűsíti, hogy a brandenburgus szó második felének önállósodását az a körülmény is segítette, hogy létezett a magyarban egy burkus hangalakú szó. Erről majd később szólunk. Előbb derítsük ki, mi közük a poroszoknak Brandenburghoz.

Az első porosz király
(Forrás: Wikimedia Commons / PD)

A porosz fejedelemség létrejöttében két kisebb terület, a Berlin körül található brandenburgi őrgrófság és a Königsberg (ma Kalinyingrád, Oroszország) körül létrejött porosz hercegség játszott szerepet. A Brandenburgot birtokló Hohenzollern-család 1618-ban megörökölte a család másik ágától a porosz hercegséget is.

A két tartomány több mint nyolcvan évig párhuzamosan kormányozták, majd 1701-ben kikiáltották a két területet egyesítő porosz királyságot. Az első uralkodó III. Frigyes brandenburgi választófejedelem lett, aki I. Frigyes néven léphetett a porosz trónra – cserébe azért, hogy Ausztriának segítséget nyújtott a spanyol örökösödési háborúban. A két tartomány teljes egyesítése tette lehetővé, hogy a kis porosz fejedelemség 18. második felére Európa meghatározó államává váljon.

Poroszország területének változása
(Forrás: Wikimedia Commons / Crusader / GNU-FDL 1.2)

Poroszország 1866-tól tagja lett az Északnémet Szövetségnek, majd 1871-től a Német Birodalomnak. 1918-tól köztársasági államformával Porosz Szabadállam néven létezett. Jogilag csak a második világháborút követően, 1947. február 25-én szűnt meg a porosz állam.

Milyen az a burkus kutya?

Visszatérve a burkusokhoz, azt tehát már tudjuk, hogy a burkus király Poroszország uralkodója volt. Sőt, A magyar nyelv értelmező szótára (ÉrtSz.) szerint a burkus jelentése kibővült. Nem csak a Német Birodalom északkeleti részén élő poroszokra, hanem átfogóan a németekre is használták ezt a szót. Mi a helyzet a kutyákkal? A burkus kutya is vajon valamilyen német kutyafajtát jelöl? Nem erről van szó.

A Székelyföldön és Moldvában használt burkosfa ~ burkusfa szó jelentése is ’terebélyes, sűrű lombú fa’. A Fertő környékén pedig területeken a kiscsirkékre ráborított vesszőkosarat hívták burkusnak.

A TESz. szerint ugyanis már a népnyelvben volt egy burkus ~ burkos ~ burgus szó, ’lombos, sűrű lombú; bozontos, kócos’ jelentéssel. Ezek az alakok a borít szó családjába tartoztak, semmi közük nem volt a poroszokhoz. Így a burkus kutya ’bozontos kutya’ jelentésű, s a Burkus nevet előszeretettel adták hosszabb szőrű, bozontos kutyáknak.

Ha nagy leszek, burkus kutya leszek
(Forrás: Wikimedia Commons / Marilyn Peddle / CC BY 2.0)

Az így létrejött burkus szónak a ’porosz’ és ’bozontos’ jelentései mellé még újabbak is születtek. A poroszokkal ugyanis a kemény természetet és zömök termetet azonosították – így a a burkust is használták ’nyers, testes, zömök’ értelemben is.

Sőt, az Új Magyar Tájszótár (ÚMTSz.) szerint nagy fejű embereket is illettek ezzel a névvel. Néhány vidéken az ebihalakat is így nevezték: az ebihalnak ugyanis a legnagyobb testrésze a feje, tehát egyértelműen igaz rá, hogy zömök és nagy fejű.

Burkusok
(Forrás: Wikimedia Commons / Olaf Tausch / GNU-FDL 1.2)

Mára már a burkusok a valóság talajáról átvándoroltak a mesevilágba – például Háry János történeteibe. Így Burkusországot sem azonosítjuk már a hajdani Poroszországgal, hanem csak egy távoli, gazdag országnak gondoljuk, aminek királya néha meglátogatja Mátyást királyt.

Források

A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára

Új Magyar Tájszótár

A magyar nyelv értelmező szótára