„Az Európai Unión kívüli országokat nevükön nevezzük és elmarasztaljuk, ha megsértik az emberi jogokat, pedig nem léphetünk fel ellenük a jog eszközével. Miért ne kellene hát felsorolnunk és megrónunk azokat az EU-országokat, amelyek rossz példával járnak elöl ezen a téren?” – nyilatkozta Tatjana Zdanoka lettországi EP-képviselő. A politikus szerint igencsak itt lenne az ideje a megfelelő jogorvoslatnak azokban az EU-országokban, ahol az emberi, konkrétan a kisebbségi jogokat sérti például a hivatalos szervek napi gyakorlata.

Hadd szóljon: mindenkinek joga van az anyanyelvét használni
(Forrás: stockxpert.com)

A kisebbségi nyelvek ellen felszólaló képviselőasszony azt hangsúlyozta, hogy aki bármilyen módon akadályozza a kisebbségek szabad nyelvhasználatát, az az Európai Unió alapvető elveit sérti meg. Éppen ezért tartja fontosnak – és sürgette is – egy olyan nyilatkozat kibocsátását, amely egyértelműen kiáll a különböző országokban kisebbségben élő etnikumok mellett – olvasható az EurActiv.com portálon.

A téma igencsak időszerű – nemcsak nálunk, az egész EU-ban téma volt, és még mindig az a szlovákiai nyelvtörvény, no meg az ennek kapcsán felvetődött nyelvhasználati és szabályozási kérdések. Bár egyértelművé vált, hogy a törvény nem felel meg az Unió normáinak, egy állam törvénykezése nem módosítható „felülről”, EU-s berkekből.

Az Unióban persze kiemelten kezelik a többnyelvűséget és a többnyelvű környezetet – mégis, hívja fel rá a figyelmet a lettországi Zdanoka, van még mit javítani ezen a téren. Ő például aligha szólalhatna fel oroszul (ami saját bevallása szerint az anyanyelve), holott Lettország 40%-a ezt jelöli meg első számú nyelveként.

Lépésről lépésre mindenesetre egyre több minden történik: a kisebbségi nyelvoktatás is terítéken van az EU-ban, akárcsak az intézményekben elviekben és ténylegesen használható nyelvek kérdése. Ha elég optimisták vagyunk, talán abban is bízhatunk, hogy – akárcsak például a wales-i nyelv – egyszer majd valóban az EU minden nyelve megjelenhet hivatalos fórumokon.