A www.europeana.eu címen elérhető portál az Európai Unió tagországainak nemzeti könyvtáraiból, illetve egyéb kulturális intézményeiből elsősorban könyveket, térképeket, hangfelvételeket, fényképeket, levéltári anyagokat, festményeket, filmeket tesz hozzáférhetővé bárki számára.

Tavaly novemberi indulásakor a digitális könyvtár iránt akkora volt az érdeklődés, hogy a számítógépes rendszer összeomlott, és hetekig tartott, mire kapacitását a megfelelő szintre tudták bővíteni. Jóllehet naponta több tízezren látogatják, ma már ilyen típusú zavaroktól nem kell tartani, viszont az uniós „kormány” azt szeretné, ha az Europeana állománya látványos tempóban bővülne.

Brüsszel magánpartnereket, így mások mellett a Google számítógépes óriáscéget is szeretné bevonni a bővítés gyorsításába, miután a főleg keresőprogramjáról ismert cég már eredményes tárgyalásokat folytatott e témában főleg amerikai partnerekkel.

Viviane Reding biztos környezetéből származó információk szerint az uniós partnerek digitális könyvkészletük alig néhány százalékát tették még elérhetővé az Europeana számára. Ennek egyebek között anyagi okai vannak, miután a digitalizálás terheit a tagországok viselik, és utóbbiak részesedése nem egyenlő: egyedül Franciaország például az Europeana állományának közel felét (47 százalék) biztosítja, míg a második legnagyobb hozzájáruló, Németország már csak mintegy 15 százalékot mondhat magáénak.

Nyolc százalékkal Hollandia a harmadik legaktívabb, Nagy-Britannia pedig csak a negyedik 7,9 százalékkal. Magyarország több más kisebb, főleg térségbeli tagokkal együtt azon sereghajtó tíz ország között szerepel, amelyeknek a részesedése legfeljebb 0,1 százalék vagy még annyi sem. Lengyelország és Románia ugyanakkor az Europeana tartalmának 0,3-0,3 százalékát, a kis Szlovénia pedig 0,7 százalékát szolgáltatja.

Másfelől ügyelni kell a szerzői jogok tiszteletben tartására is. Brüsszel megítélése szerint korszerűsíteni kell és jobban össze kell hangolni a tagországok törvénykezését e téren.