A Nature magazin legutóbbi számának melléklete a rossz alvás és a neurodegeneratív megbetegedések közötti összefüggésekről számol be – írja a The Guardian a témáról szóló összefoglalója. Az alvászavarok és az úgynevezett amyloid ébredések (amyloid awakenings) között összefüggés van. Az amyloidosis nevű betegségben abnormális, oldhatatlan fehérjék keletkeznek, így lerakódásokat okoznak az agyban.

Ilyen folyamat az öregedéssel természetesen is zajlik, vannak azonban olyan betegek, akiknél a folyamat gyorsabb, mint másoknál: ez betegséget okoz. A jól ismert Alzheimer-kórban például az ilyen oldhatatlan lerakódások plakkokat képeznek az idegsejtek között. Ezek a lerakódások is bizonyos mutálódott fehérjékből állnak. A különböző fehérjékből álló lerakódások különböző betegségeket okoznak. (Az amyloidosis ezeknek a betegségeknek az összefoglaló neve.)

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Közelmúltbeli kutatási eredmények azt mutatják, hogy a Parkinson-kórban, az Alzheimer-kórban vagy más neurodegeneratív betegségben szenvedők rendszeresen számolnak be alvási zavarokról – akár évtizedekkel a betegség első tüneteinek megjelenése előtt. Ezek az alvászavarok valahogyan kapcsolatban állnak a bioritmus megzavarodásával is. Egy 2011-es tanulmány szerint az álmok tartalma és a Parkinson-kór korai stádiumai között is összefüggés van: az állatokat és a fokozott agressziót tartalmazó álmok a betegséget jelezhetik előre.

Az azonban egyelőre nem világos a kutatók számára, hogy az Alzheimer-kór tüneteit megelőző alvási problémák hogyan különíthetők el más agyi degeneratív folyamatok esetén megjelenő hasonló problémáktól. Az eddigi eredmények alapján biztosnak tűnik, hogy az alvászavarok a legegyértelműbb és a legkorábbi jelei ezeknek a betegségeknek, így felismerésük a korai kezelést, illetve esetlegesen a betegségek kialakulásának megelőzését is lehetővé teszik. A kutatások ugyanakkor azt is mutatják, hogy a rossz alvás és a neurodegeneratív megbetegedések közötti összefüggés oda-vissza érvényes: tehát a rossz alvás nemcsak előre jelezheti a betegséget, de a betegség kialakulásának oka is.

Egy másik kutatás azt mutatja, hogy klinikai depresszióban a bioritmus kialakításban és fenntartásában szerepet játszó gének százainak a működése gátlódik. Ezek az úgynevezett „óra-gének” a napi aktivitást szabályozzák. Azoknak az alvászavarral küzdőknek, akikben kialakulóban van egy neurodegeneratív betegség, szintén megzavarodnak ezek az „óra-génjeik”. Ez a felfedezés azért is érdekes, mert megmutatja, hogy a depressziósokban ugyanolyan szervi elváltozások mennek végbe, amilyenek például az alzheimereseknél – ilyen például a hippokampusz zsugorodása.

Vincent van Gogh: Az örökkévalóság kapujában
(Forrás: Wikimedia Commons)

Mi az összefüggés a kóros fehérjeszintézis és az agysejtek pusztulása között? – Némelyik ilyen betegségben az agyban keletkező és felhalmozódó fehérjék igen toxikusak, ami közvetlenül az agysejtek pusztulásához vezet. Az egyik út az Alzheimer kezelése felé olyan gyógyszerek kifejlesztése, amelyek a plakkok kialakulását akadályozzák meg vagy a már meglévő plakkokat bontják le. Állatkísérletekben ezek a gyógyszerek valóban csökkentették az Alzheimerrel járó memóriazavarokat. Azonban az embernél – úgy tűnik – nem hatásosak…

Lehetséges ugyanis az is, hogy a plakkok kialakulása nem az Alzheimer-kór következménye, hanem az oka. Egy újabb kutatási irányzat szerint az Alzheimer-kórban keletkező kóros fehérje mérgező, és a plakkok éppen azért alakulnak ki, hogy megvédjék az agysejteket a toxikus fehérjétől. Ebben az esetben a plakkok kialakulásának akadályozása, illetve a meglévő plakkok megszüntetése még veszélyes is lehet.

Amyloidosis
(Forrás: Wikimedia Commons / Ed Uthman, MD / CC BY-SA 2.0)

Végül: mi köze mindennek az alvászavarokhoz? – Az alzheimeres betegeknél, úgy tűnik, szoros kapcsolat van az alvásciklus és a plakkok kialakulása között. Egy kutatás azt mutatja, hogy az Alzheimer-kórban jelen levő kóros fehérje szintje csökkent éjszakánként, és növekedett nappal, és szignifikánsan emelkedett alvászavarok esetén. Egy másik kutatás azt mutatja, hogy az alvásciklus a plakkok megjelenése után zavarodik meg, de helyreáll, ha a plakkok eltűnnek. Úgy tűnik tehát, hogy a szervezet saját védekező mechanizmusai jobban működnek akkor, amikor alszunk. A jó alvás tehát mindenképpen fontos úgy általában a jó egészséghez.

Forrás

Dreaming of animals and other warning signs of neurodegeneration

Neurodegeneration: Amyloid awakenings