Az RMDSZ arra kéri amerikai partnereit: segítsenek, hogy Románia visszatérjen azokhoz a jogállami értékekhez, amelyeket önként vállalt az euroatlanti integráció előtt, és amelyek betartása most is kötelező lenne – jelentette ki Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke az MTI-nek szerdán Washingtonban, ahol a törvényhozás és külügyminisztérium európai ügyekben illetékes döntéshozóival és tisztségviselőivel tárgyalt. Az RMDSZ elnöke pártjának négytagú küldöttsége élén, a New York-i Magyar Emberi Jogok Alapítvány meghívására folytat megbeszéléseket az amerikai fővárosban a romániai magyarság elleni diszkriminatív lépésekről, köztük a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium visszaállamosításáról és a református tanintézmény visszaszolgáltatásáért felfüggesztett börtönre ítélt Markó Attila és társai ügyéről.

Az MTI-nek nyilatkozva Kelemen Hunor felidézte: a 90-es években Egyesült Államok sokat segített azzal, hogy odahatott, hogy Románia parlamentáris demokráciáját a demokratikus értékekhez ragaszkodva alakítsa ki, melyeknek elidegeníthetetlen részei a tulajdonjog, az emberi és a kisebbségi jogok – így mindannak a visszaszolgáltatása is, amit a kommunisták elvettek az egyházaktól, a közösségtől, az egyénektől.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

1999-ben született meg a törvény, amely a Mikó épületét is visszaadta a református egyháznak. 2006-ban viszont olyan folyamat kezdődött, amelynek a végén, nyolc év elteltével visszaállamosították a kollégiumot, Markó Attilát, Marosán Tamást és Silviu Climet pedig, akik a restitúció során csupán a törvényt alkalmazták, felfüggesztett börtönre ítélték.

„Az amerikaiaknak ezt kell elmondanunk: sérül a tulajdonjog, sérül az egyház joga, hogy a saját tulajdonával rendelkezzen és azt oktatási célokra használja, sérülnek az erdélyi magyarok kisebbségi jogai” – mondta az RMDSZ vezetője. Rámutatott: ez nem elszigetelt eset, rossz irányt mutat, mert Románia letér az önként vállalt útról.

„Ezt követték olyasfajta közigazgatási és más döntések, amelyek egyértelműen azt mutatják, hogy az euroatlanti integráció után Románia mintha elengedte volna magát. Nincsenek szankciók, nem zárják ki a NATO-ból, nem zárják ki az EU-ból, és úgy gondolja, hogy akár azt is megengedheti magának, hogy a megszerzett, visszaszerzett jogokból ismét elvegyen” – mondta.

Példaként említette még a magyar himnusz éneklése és a székely zászló használata miatt kirótt büntetéseket is. Nehezményezte, hogy a közvitára bocsátott román közbiztonsági stratégiába beleírják azt, hogy az erdélyi magyarok törekvései veszélyeztetik a közbiztonságot. Hozzátette: az RMDSZ attól tart, hogy a jogállamiságra hivatkozva – a Mikó-ügy esetében a korrupcióellenes harcról beszélnek, alaptalanul – csorbulhatnak a kisebbségi jogok, az egyháznak jogai és tulajdonjog. Szerinte „ezt értik Amerikában”.

„Arra kérjük az amerikai döntéshozókat, hogy (...) kérjék számon Romániától ezeket az értékeket és tereljék vissza a helyes útra. Mert Romániában, éppenséggel a stratégiai partnerség miatt is – ott építi Amerika az egyik rakétavédelmi pajzsot – odafigyelnek arra, hogy mit mond Amerika” – fogalmazott Kelemen Hunor. „Nem szabad úgy tenni, mintha a biztonságnak nem képeznék részét az emberi jogok, a tulajdonjog, a kisebbségi jogok tiszteletben tartása, mert a társadalmi stabilitásnak is ez az egyik tényezője, hogy a többség és a kisebbség között ne legyen konfliktus, ne legyen feszültség” – jelentette ki.

Az RMDSZ-küldöttség Kelemen szerint a kongresszusi képviselők részéről érezte azt a szándékot, hogy levélben, vagy másként figyelmeztessék az amerikai kormányt – „és miért ne: Romániát” –, hogy ezeket az értékeket be kell tartani. Kérte, hogy az amerikai külügyminisztérium – miként tavaly – Románia-országjelentésében idén is figyeljen oda az olyan, a magyarság által jogsértésként értelmezett problémákra, mint a Mikó-ügy, a csángók magyar nyelvű oktatása, a székely zászló, a marosvásárhelyi egyetem, mert „ez erős jelzés Románia felé”.

A kérdésre, hogy mitől lehet remélni a református kollégium és a három tisztségviselő ügyében hozott ítélet megváltoztatását, Kelemen Hunor kijelentette: azt „csak egy fellebbviteli szinten lehet megfordítani, és ez a strasbourgi Emberi Jogi Bíróságon folytatott per”. „A politika egyvalamit tehet, hogy nem állítja le a visszaszolgáltatást, hanem következetesen halad az úton, amelyen elindult. Ebben viszont igyekszünk mi is a magunk erejével, a parlamenten keresztül a kormányra hatni” – mondta.

Mint mondta, az erdélyi magyarság azt kívánja, legyenek intézményes garanciák arra, hogy a megszerzett jogokat nem veszik vissza, és alkalmazzák a visszaszolgáltatásra vonatkozó érvényes törvényeket, erről pedig jóhiszemű, jóindulatú párbeszéd folyjon. „Tehát ez az, amit mi akarunk Romániától: hogy otthon, a szülőföldön maradva, magyarként tudjunk jövőt tervezni. Nem akarunk elvenni semmi olyasmit, ami nem volt a miénk, és nem akarunk semmi olyat tenni, ami Románia számára bármiféle veszteséget jelentene” – nyilatkozott Kelemen Hunor.

A székelyföldi az autonómia ügyével kapcsolatban az RMDSZ elnöke kijelentette: „Nekünk fontos, hogy az amerikaiak tudják és támogassák azt, hogy törekvéseink legitim és jogos törekvések, és ne azt higgyék el, hogy ezáltal mi bármiféle szakadár mozgalmat próbálnánk elindítani. Ezért fontos, hogy tőlünk hallják, hogy amit mi kérünk, az egy bevett európai gyakorlat, ennek egyik példája a dél-tiroli modell.”