Az Európai Bizottság hamarosan előterjeszt egy reformtervezetet, melyben az európai szerzői jogi szabályozások átalakítására tesznek javaslatot – jelentette be Neelie Kroes, a digitális politikáért felelős alelnök pénteken egy Avignonban tartott konferencián.

„A mozi sem ölte meg a színházat, a televízió sem a rádiót. Az internet sem fog megölni egyetlen médiát sem” – foglalta össze mondanivalójának lényegét a politikus. Kroes beszámolója szerint több fontos probléma vár megoldásra: ilyen például az úgynevezett árva művek szerzői jogát érintő szabályozás átalakítása (árva mű: olyan alkotás, melynél egyáltalán nem, vagy csak nagyon nehezen azonosítható a jogtulajdonos), a közös jogkezelők tevékenységének újraszabályozása, egy „multiterritoriális és páneurópai licencelési rendszer” kidolgozása, illetve a magáncélú másolatok után járó illetékek, adók nemzeti szabályozásának kérdése: „Egy sor kulturális berlini fal által meghatározott diszfunkcionális rendszer helyett inkább hallgassunk a józan észre. Egy olyan rendszerre van szükség, ahol a művészek és az alkotók új lehetőségekhez jutnak, ahol az üzleti modell sokkal inkább megfelel a digitális kor követelményeinek” – mondta beszédében Kroes asszony, aki a változtatásokat elkerülhetetlennek tartja, ha Európa nem kíván leszakadni kulturális téren.

Az indokok között a biztos utalt arra is, hogy az egységes licencszabályozás hiánya súlyos gátja Európában az új médiaszolgáltatások bevezetésének és üzemeltetésének. Sürgősen harmonizálni kellene a nemzeti szabályozásokat a magáncélú másolásokra kivetett illeték ügyében is, mert akad olyan ország, ahol a memóriakártyák, optikai lemezek stb. árába ezt nem építik bele, de vannak olyan tagállamok, ahol igen, ám ezek esetében sem létezik egység, eltérő mértékűek az illetékek.

Neelie Kroes szerint a szerzők számára a korábbinál jelentősen nagyobb szabadságot biztosító IT-forradalom hatásában és fontosságában csak a nyomtatás megjelenésével és az ipari forradalommal hasonlítható össze: „A forradalmak mindig új és kedvezőtlen megvilágításba helyezik az ancien regime kulcsos embereinek [gatekeepers] kiváltságait. Nincs ez másképp az internetforradalom idején sem, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy bizonyos tartalomőrzők, illetve -közvetítők helyzete tarthatatlanná vált. Nem létezik olyan történelmileg kialakult pozíció, mely garantálná egy kultúraközvetítő túlélését. Tetszik ez nekik, vagy sem, a régi rend védelmezői, a kincstár őrizői a partvonalra fognak szorulni, ha nem képesek alkalmazkodni, elfogadni azokat a szükségszerűségeket, melyek mind a kulturális javak előállítóinak, mind azok fogyasztóinak érdekeit szolgálják.”

Kroes szerint a jelenlegi fragmentált szerzői jogi rendszer a közvetítőknek biztosít előnyöket, míg „irritálja a közösséget, mely gyakran nem fér hozzá a művészek által kínált tartalomhoz, majd az így megteremtődött légüres teret az illegálisan megszerzett tartalmakkal töltik ki, ezzel a tevékenységgel viszont megfosztják az alkotókat munkájuk megérdemelt díjától”. A politikus szerint le kell folytatni a kalózkodást, a szerzői jogot illető vitákat, de nem a tartalomőrzők hamis módján, amikor erkölcsi térre terelik a szót, hogy a tömegek démonizálásával megmenekedjenek a felelősségre vonástól és kibújjanak a változtatás kényszere alól: „Szükségünk van erre a vitára, hogy megteremthessük az egységes, törvényes digitális európai piacot”.

A Neelie Kroes által elmondottak egybecsengenek a David Cameron brit miniszterelnök által a múlt héten kifejtettekkel. Mint az IT café arról korábban beszámolt, az új londoni technológiai központ projektjének bejelentésekor Cameron külön kitért arra, hogy a digitális gazdaság felpörgetéséhez elengedhetetlen lesz új szerzői jogi törvényeket alkotni.

Az EB e törekvését – a milliónyi magánfelhasználó mellett – valószínűleg a nagy internetes cégek is támogatni fogják, hiszen a pl. a Google-nak bőven akadtak már problémái a szerzői jogi szabályok miatt.