Az Egyesült Államokban évek óta kisebb-nagyobb hullámokat kavarnak azok az ügyek, amik arról szólnak, hogy a különféle állami, biztonsági szervek milyen módon ellenőrzik a lakosság kommunikációját. Már a Bush-kormányzat idején nagy botrányok voltak ebből, és a vizsgálóbizottságok ott is lassan dolgoznak, illetve az aktuális kormányzat érdekei is folyton arra vezetnek, hogy igyekeznek az esetleges törvénytelenségeket elkenni.

A napokban újabb fejezet nyílt meg a szappanoperában, mivel a Washington Post egy új jelentésre és érintettek beszámolóira alapozva arról számolt be, hogy a korábbi vizsgálatok feltételezései megalapozottak voltak: az már biztosnak tekinthető, hogy a Szövetségi Nyomozóiroda (FBI) 2002 és 2006 között a terrorveszélyre való hivatkozással több mint kétezer telefonhívás adatait törvénytelen módon szerezte meg. A vita most arról folyik, hogy az FBI nem a törvény által megszabott módon jutottak információkhoz. (E szerint szükséghelyzetben, bírósági eljárás kapcsán, nyomozás során bírói engedéllyel stb. lehet csak lehallgatni, illetve rögzíteni a polgárok hívásait, valamint arra kényszeríteni a szolgáltatókat, hogy adják ki a hívások adatait.) Ehelyett a közérdekre hivatkozva fenyegető, „sürgős” leveleket („exigent letters”) küldtek a szolgáltatóknak, melyekben a számukra szükséges információk megadását kérték. Hogy ilyen levelek léteztek, azt már a korábbi vizsgálatok is feltárták, illetve feltételezték, ám az újdonság, hogy legalább kétezer ilyen esetről van szó. Az új jelentés szerint különösen érdekes, hogy az FBI alkalmazottainak néha szóbeli vagy egy cetlire írott kérését is teljesítették.

Az FBI is reagált az állításokra: kijelentik, hogy e kétséges eljárás alkalmazását már 2006-ban leállították, s azóta csakis a törvényes előírások betartásával szereznek hívásadatokat.

Az ügyben igen aktív civil jogvédő szervezet, az Electronic Frontier Foundation viszont kétségeit fejezte ki, mivel az elmúlt években azt tapasztalták, hogy hiába fogadkoznak a szervek, valójában tovább folytatódik az illegális információszerzés, s véleményük szerint még mindig aggályos, hogy mi számít „rendkívüli” helyzetnek, amikor a „sürgős levelek” segítségével rákényszerítik a szolgáltatókat az adatkiadásra, az FBI-t pedig taktikázással vádolják.