Az oktatásért felelős államtitkárság MTI-hez eljuttatott tájékoztatása szerint 27 tárgyból 38 kategóriába összesen 36 ezren jelentkeztek OKTV-re, hogy összemérjék tudásukat. Végül 658 iskola 26.542 tanulója vett részt a versenyek különböző fordulóiban.

Az ötvenfős döntőkbe 232 iskola 1.122 diákja jutott be, s 225 középiskola 941 tanulója végzett az első harminc hely valamelyikén. Utóbbiak plusz pontot kaphatnak eredményükkel a felsőfokú oktatási intézménybe jelentkezésnél.

A döntőkben az 1-3. helyen 112-en végeztek, ők az ország 62 iskoláját képviselik – közölték.

Idén is szép számmal voltak olyanok, akik több tantárgyi verseny első, második, harmadik helyezettjeként állhattak dobogóra. A budapesti Puskás Tivadar Távközlési Technikumból Béres Bertold, a Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Általános Iskola és Gimnáziumból Kalina Kende, a szegedi Radnóti Miklós Kísérleti Gimnáziumból Kertai Nóra, a soproni Berzsenyi Dániel Evangélikus (Líceum) Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégiumból Krutzler Helga, és a szintén budapesti Szent István Gimnáziumból Marussy Kristóf.

Ebben az évben is sok vidéki iskola vett részt a versenyeken, az összes induló 76,6 százaléka, azaz a 658 középiskolából 504 volt vidéki. Legtöbb diákot, 490-et a Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium indította, a szegedi Radnóti Miklós Kísérleti Gimnáziumból 835-en, az ELTE Apáczai Csere János Gyakorlógimnáziumból 374-en, a váci Boronkay György Műszaki Középiskola és Gimnáziumból 344-en vettek részt a tanulmányi versenyen.

A legnépesebb mezőny (5.880) angol nyelvből, biológiából (5.627), matematikából (5.370) indult. Háromezernél több középiskolás vett részt az országos történelem, informatika, ezernél többen magyar irodalom, kémia, s idén már 460-an jelentkeztek rajz és vizuális kultúra tanulmányi versenyre.

A Középiskolai Tudományos Verseny 1922/23-as tanévben indult – először csak matematikából – Pintér Jenő, az akkori budai főigazgató kezdeményezésére. 1927-ben már fizikából és természettudományból is tartottak versenyeket. 1952-től 1956-ig Rákosi Mátyás tanulóversenynek nevezték.

A verseny történetében a legeredményesebb, legtöbb első helyezéssel büszkélkedő intézmény a budapesti Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium. A döntőkbe is a Fazekas diákjai közül kerültek be a legtöbben. Az OKTV-n helyezést elért tanulók köréből szép számmal akadnak olyanok, akik továbbfejlesztve tudásukat nagyszerű tudományos eredményeket értek el. Lovász László például megkapta a matematikai Nobel-díjként emlegetett Wolf-díjat.