-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kérlek, fejezd be a hülyeséget. Egyszer-kétszer talán vicces, de most ...2024. 11. 13, 12:05 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 12 kiegészítés: -A mai angolban a "kulcs" szó időben csak oda helyezhe...2024. 11. 13, 11:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: "..„ké” milyen meggondolásból jelentene 'eszközt', abba bele se merek gondolni....2024. 11. 13, 10:55 Szótekerészeti agybukfenc
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Metaforák helyett akkor mondd azt, hogy nt > nn. (Egyébként ezt se ...2024. 11. 13, 10:42 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 9 Gondolom félre értettél..: "....Csakhogy akkor a „keményebbé vált” volna" írt...2024. 11. 13, 10:06 Szótekerészeti agybukfenc
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Egy római szenátort és egy állatorvost vett "célba" az a két ókori átoktábla, amelynek szövegét Celia Sánchez Natalias, a Zaragozai Egyetem kutatója fejtette meg.
Az 1600 éves ólomtáblácskák a 19. században kerültek a Bolognai Régészeti Múzeum birtokába, de csak 2009-ben „fedezték fel” őket újra. Mindkettőbe egy istennő vázlatos rajzát karcolták bele, akinek hajából kígyók „támadnak”, vélhetően, hogy lecsapjanak a vétkesekre. A szakértő szerint valószínűleg Hekatét, a görög mitológia egyik alvilági istenségét ábrázolják a rajzok, „aki” a varázslás, a sötétség és az éjszaka istennője is volt – olvasható a LiveScience tudományos hírportálon. Az átoktáblákról a Zeitschrift für Papyrologie und Epigraphik című német folyóiratban jelent meg két részletes tanulmány.
A késő római korból származó ólomtáblácskákba karcolt szöveg javarészt latin nyelven íródott, de vélhetően két különböző személy a „szerzőjük”. Nincs arról adat, hogy hol kerültek elő a táblácskák, viszont ismertek az átkok „címzettjei”.
Az egyik átoktábla egy Fistus nevű római szenátort „vett célba”, ez az egyetlen ismert eset, amikor egy római honatyát átkoztak el ily módon, a másik Porcello nevű állatorvost kívánta megbüntetni a fekete mágia segítségével. Utóbbi neve latinul annyit jelent, hogy „nagy sertés”.
Natalias véleménye szerint a Porcello az állatorvos valódi neve lehetett. „Az átoktáblák esetében a legfontosabb, hogy nagyon pontosan beazonosítható legyen a megbüntetni kívánt személy” – magyarázta a kutató. Mint hozzátette, nem lehet biztosan tudni, hogy ki átkozta el az állatorvost és miért, ez egyaránt történhetett személyes vagy szakmai okokból. A „szerző” mindenesetre azt kívánja, hogy Hekaté semmisítse meg, zúzza össze, ölje meg, fojtsa meg Porcellót és Maurillát, az állatorvos feleségét: „lelküket, szívüket, ülepüket, májukat”.
„Lehet, hogy valakinek kimúlt a lova vagy egyéb jószága, miután igénybe vette Porcello doktor szolgálatait” – vélekedett a kutató.
Még érdekesebb Fistus esete. Az ókori Rómában a szenátorság kezdetben anyagi jóléttel, társadalmi megbecsültséggel és hatalommal járt, a birodalom végnapjaiban viszont, amikor íródott az átoktábla, a szenátus hatalma már elenyészett. Fistus rosszakarója ennek ellenére négyszer szólítja fel az alvilág istenségét, hogy csapjon le a szenátorra, és ölje meg. „Erőtlenedjen el Fistus, fulladjon a vízbe, és végtagjai váljanak le” – kívánta az ismeretlen szerző.