Az Egyesült Államokban az utóbbi hónapokban amerikai magyar szervezetek, egy jogvédő alapítvány és amerikai törvényhozók is nyilvánosan kifejezték tiltakozásukat a magyar kisebbséget hátrányosan érintő szlovákiai nyelvtörvény miatt.

A legfrissebb felszólalást az egyik vezető amerikai magyar szervezet, az Amerikai Magyar Szövetség (AHF) tette: levélben sürgette Hillary Clinton amerikai külügyminisztert, hogy nyíltan és egyértelműen fejezze ki aggodalmát az „elfogadhatatlan” szlovák nyelvtörvény miatt.
Az AHF szerint a nyelvtörvény nemcsak jelentős békétlenséget szült Szlovákián belül, hanem a NATO egységét is fenyegeti a két tagországa közötti feszültség fokozásával, az Egyesült Államok ennek ellenére mindeddig erőtlen reagált az ügyben. Ezért Frank Koszorús társelnök az általa jegyzett levélben azt javasolta Clintonnak, hogy vesse fel a nyelvtörvény elfogadhatatlanságának kérdését Szlovákia előtt.
Az Amerikai Magyar Koalíció (HAC), az amerikai magyarság másik befolyásos szervezete szeptemberben úgy tájékoztatta az MTI-t: több szervezettel közösen azon dolgozik, hogy a washingtoni képviselőház erőteljes hangon ítélje el a szlovák nyelvtörvény módosítását.
Max Teleki HAC-elnök kifejtette: egyeztetéseket folytatnak a kongresszus vezetésével, többek között a képviselőház demokrata frakciójának vezetőjével és a külügyi bizottság elnökével. Azt mondta, Szlovákia magatartása elfogadhatatlan egy NATO- és EU-tagállam részéről, elítélése nemcsak azért amerikai érdek, mert általános emberi jogi kérdésről van szó, hanem mert Pozsony többoldalú nemzetközi szerződéseket sértett meg.

Az amerikai Lantos Alapítvány – a Tom Lantos néhai amerikai magyar politikus szellemi örökségét ápoló intézmény – októberben felszólította Szlovákiát, hogy vonja vissza a „helytelen és diszkriminatív” nyelvtörvényt. Állásfoglalása szerint „az erősen korlátozó és büntető jelleg”" nyelvtörvény elfogadásával Szlovákia újabb aggasztó lépést tett a türelmetlenség és a diszkrimináció irányában.

Benjamin Cardin szenátor, az amerikai Helsinki Bizottság elnöke decemberben első ízben irányította rá a figyelmet a washingtoni törvényhozásban a szlovák nyelvtörvény kérdésére, illetve a Magyarország és Szlovákia közötti feszült viszonyra, amelyet szerinte rendezni kell.
A szenátor egyebek mellett arra hívta fel a figyelmet: „számos tényező, illetve fejlemény nyomán olyan benyomás alakult ki, hogy a szlovák kormány bizonyos mértékben ellenségesen viszonyul a magyar kisebbséghez”. Felhívta a figyelmet: az államnyelvtörvény módosítása súlyos aggodalmakat keltett abban a vonatkozásban, hogy a magyar kisebbség magyar nyelvhasználatát indokolatlanul és igazságtalanul korlátozhatják.
Cardin szenátor, amikor december elején Washingtonban Bajnai Gordon miniszterelnökkel találkozott, arról beszélt: helyteleníti azt, ami Szlovákiában a nyelvtörvénnyel kapcsolatban történik. Szerinte nem helyes az EBESZ alapértékeivel, normáival szemben cselekedni. Közölte, az ügyet szóvá fogja tenni a szlovákoknak és nemzetközi fórumokon is, „a témát napirenden fogják tartani”.

Dennis Kucinich kongresszusi képviselő január végén a szlovák nyelvtörvény végrehajtásának átgondolását kérte a Robert Fico miniszterelnöknek írott levelében. Az ohiói politikus kifejezte mély aggodalmát a „nem demokratikus” nyelvtörvény végrehajtási rendelkezései miatt, amelyek szerinte sértik a véleménynyilvánítás alapvető szabadságjogát, a sikeres demokráciák alappillérét. Kucinich szerint a törvény a nyelvek közötti egyenlőtlenséget kodifikálja, egyben aláaknázza a régóta egymás mellett élő szlovákiai népek egyenlőségét.

A szenátor reményét fejezte ki: Fico miniszterelnök mindent megtesz azért, hogy Szlovákiában mindenki azonos törvényi védelemben részesüljön, és hogy Szlovákia teljesítse az Európai Unió alapjogi chartáját, amely szerint bármilyen hátrányos megkülönböztetést, amely nem, faj, bőrszín, etnikai vagy társadalmi származás, genetikai jellemzők, nyelv alapján történik, be kell tiltani.