A felmérés készítői 801 emberrel beszéltek, akik közül 68 százalék szlovákiai magyarnak, 16 százaléka egyszerűen magyarnak, 13 százalék pedig magyar gyökerekkel rendelkező szlováknak vallotta magát Ladislav Machácek, a nagyszombati Cirill és Metód Egyetem professzora, a szlovákiai kutatócsoport vezetője szerint a szlovákiai magyarok tudatosítják, hogy „ha jól megy Szlovákiának, nekünk is jól megy”.

Azt állította, hogy a szlovákiai magyarok nagy része nem akar Magyarországon élni, és a magyar állampolgárság megszerzését sem tartja fontosnak. ”Sőt, 65 százalékuk nem akarja a magyar állampolgárságot” – jelentette ki Machácek.

Úgy vélte: annak, hogy a megkérdezettek többsége hangsúlyozottan szlovákiai magyarnak vallotta magát, meglátása szerint egyik fontos oka az is, hogy többüknek rosszak a tapasztalataik a magyarországi magyarokkal.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

„Legkevesebb 10-20 százalékuk utalt arra, hogy a magyarországi magyarok lenézően viselkednek velük szemben” – magyarázza a szociológus.

A felmérésből az is kiderült, hogy a szlovákiai magyarok akarják, hogy gyerekeik magyarul tanuljanak, de fontosnak tartják a szlovák nyelv elsajátítását is.

Machácek szerint a szlovákiai magyarok a politikában is a mérsékeltebb áramlat mellett tették le voksukat. „Ezek az emberek úgy döntöttek, hogy nem akarják a Magyar Koalíció Pártját (MKP) a parlamentben, mert nem akarnak indulatokat, normálisan akarnak élni” – fejtette ki a szociológus.

A Sme összeállítása szerint az Európai Unió keleti térségeiben lévő országokban élő magyar és orosz kisebbség 70 százaléka otthon az anyanyelvén beszél, míg a szlovák, litván és lengyel kisebbség esetében ez kevesebb, mint 5 százalék. Ennek állítólag a magyarok és az oroszok „birodalmi tudata” az oka.

A felmérés szerint a magyarországi szlovákok sokkal inkább kötődnek a régióhoz, ahol élnek, mint a nemzetiségükhöz.