A módosított államnyelvtörvény értelmezéséről tárgyalt szerdán Pozsonyban a kulturális minisztérium szakembereivel a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala (SZMK).

„Ha elkészül a végrehajtási módszertani útmutató, egyértelművé válik, hogy mit tartalmaz a jogszabály, de persze ezzel a törvény nem módosul” - mondta a lapnak a tanácskozás után Petőcz Kálmán, az SZMK képviselője.

A felek egyetértettek abban, hogy a kisebbségi nyelvhasználati törvény hivatali nyelvhasználatra vonatkozó része előnyt élvez a nyelvtörvénnyel szemben, vagyis használható a hivatalokban a magyar nyelv ott, ahol a kisebbség aránya meghaladja a 20 százalékot.

„Nem lehet úgy értelmezni az államnyelvtörvényt, hogy csorbítja a kisebbségi nyelvtörvény által biztosított jogokat, ez benne lesz a végrehajtó rendelkezésekben” - jelentette ki Petőcz az egyeztetés alapján. Egyetértettek abban is, hogy a jogszabály nem avatkozik bele az orvos-beteg viszonyba.

Az Új Szó című szlovákiai magyar napilap szerint az SZMK képviselői elsősorban azt akarták megtudni a kulturális minisztériumban, hogyan magyarázza a tárca a félreérthető paragrafusokat, és fel akarják hívni a figyelmet a mindennapi életben a törvény kapcsán felmerülő problémákra.

„Tisztáztuk például, hogy a jogszabály biztosan nem vonatkozik a családi és magánjellegű síremlékekre, az orvos-beteg kapcsolatra sem, tehát a beteg akkor is beszélhet orvosával magyarul, ha az Pozsonyban vagy Nyitrán rendel” – magyarázta Petőcz. „A hivatalokban is magyar nyelven folyhat az ügyintézés, a 20 százalékos nyelvhatár felett mindenképpen, de ott is, ahol 20 százalék alatti a magyarok részaránya, ha a hivatalnok ért magyarul” - tette hozzá.

Petőcz szerint két hivatalnok is beszélhet egymás közt magyarul, akár még Zsolnán is. „A munkáltató nem tilthatja meg, hogy a munkahelyen magyarul beszéljenek” – mondta a politológus.

Egy pontban, a fegyveres testületek szolgálati nyelvével kapcsolatban azonban eltért az SZMK és a szaktárca álláspontja. „A minisztérium szerint fegyveres testület a községi és a városi rendőrség is, és azt állítják, hogy a szolgálati érintkezésbe beletartozik mindenféle kommunikáció, például a járőröző városi rendőrök egymás közti kommunikációja is. Szerintünk kissé abszurd, hogy két magyar városi rendőrnek egymás közt államnyelven kellene beszélgetnie” – jegyezte meg Petőcz.

A készülő törvénymagyarázatot egy kormányhatározat tartalmazza majd, amely kötelező érvényű lesz az egyes minisztériumok számára, és ennek alapján készítik el az egyes tárcák a módszertani útmutatókat. A kulturális minisztérium október 15-éig kívánja elkészíteni a javaslat szövegét, amelyet ezután még véleményeztet különböző kormányszervekkel és intézményekkel és az EBESZ-szel is.