„Az a tény, hogy a politikusok nem képesek a nagyon hasonló forgatókönyvű erőszakos cselekmények több mint egy éve tartó láncolatát megszakítani és a gyilkosokat letartóztatni, egyértelműen az állam csődjét jelenti. Az anyanyelv használatának joga – még Szlovákiában is – nagyon erős. Jobb lenne azonban, ha azok a politikusok, akik otthon a kisebbségeknek még az élethez való jogát sem tudják hatékonyan garantálni, legalább ebben a tragikus pillanatban nem kampányolnának, hanem a takaró alá bújnának” – véli Peter Schutz, a kommentár szerzője. Szerinte a magyar politikusoknak most elsősorban a saját portájuk előtt kellene söpörniük.

Lehetséges ugyan arról vitatkozni, milyen profi a „gyilkos kommandó”, de az államnak azért van rendőrsége és titkosszolgálata, hogy megvédje a vétlen állampolgárokat. A romaellenes támadások már jó ideje folynak, s leszögezhető, hogy a magyar államnak „az etnikai indíttatású erőszak elleni harcban legalábbis vannak tartalékai”. Ilyen esetben „szinte morbid”, ha a magyar politikusok ujjal mutogatnak a határon túlra, hogy ott az Európai Unió értékeivel összeegyeztethetetlen, illetve diszkriminatív államnyelvtörvény született, amint azt Sólyom László és Balázs Péter tette.

Azt a különbséget is látni kell, hogy a nyelvtörvényt egy legitim parlament hozta, míg a gyilkosság néhány személy műve. Rasszista indítékaikat és tettüket nem lehet megbocsátani – fejti ki a lap.

Kérdéses lehet az is, hogy megbocsátható-e az a politika, amely jelentősen hozzájárult az ilyen társadalmi hangulat kialakulásához és felelős azokért a körülményekért, amelyek között a tragédia megérett. Bármilyen sötét következményei is lennének a szlovák nyelvtörvénynek, egy roma házra dobott „Molotov-koktél” összehasonlíthatatlanul nagyobb rossz.
Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy a szlovákiai államnyelvtörvényről egyetlen jó mondat is elmondható. Elfogadhatatlan, hogy az állam valakit azért bírságoljon, mert úgy beszél, ahogy azt születésétől fogva tanulta. Ez még akkor is érvényes, ha a jogszabály összhangban van a nemzetközi normákkal. Teljesen egyértelmű azonban, hogy a jogszabály nincs összhangban a józan ésszel és a kisebbségek iránti empátiával. Ha a budapesti politikusok is ezt gondolják, nyugodtan forduljanak Brüsszelhez és Hágához. Nem lenne azonban rossz, ha a kampányban megőriznék elementáris ítélőképességüket – zárja kommentárját a Sme.