A jelentés szerint az említett formában tanuló nebulók alig harmada végzi el azt az osztályt, ahová beiratkozott - írja a Magyar Nemzet.

A vizsgálat szerint a magántanuló diákok 48 százaléka hátrányos, 35 százaléka pedig halmozottan hátrányos helyzetű és csupán tízszázalékos a sajátos nevelési igényű diákok száma. Az oktatás ezen formáját viszont a kiemelkedő tehetségű vagy elfoglalt, például élsportoló gyerekek, illetve bizonyos cselekvésben erősen korlátozott, súlyos testi fogyatékossággal rendelkező diákok számára találták ki.
A szülők kérésére megítélt státuszban tanulók csak 29 százaléka végzi el azt az osztályt, ahova beiratozott, miközben többségük az életkornak nem megfelelő évfolyamot igyekszik elvégezni. A nyolcadikos magántanulók több mint 30 százaléka például 18 éves, az ötödikesek esetében pedig a diákok 70 százaléka 15 éves vagy annál idősebb volt. A diákok 18 százaléka nem tudta teljesíteni az év végi záróvizsga feltételeit, 53 százaléka pedig meg sem jelent azon.
A 2010-es adatokat elemző jelentés szerint a roma tanulók 1,54 százaléka tanul az említett formában, négyszer akkora arányban, mint a nem roma nebulók, akiknek csupán 0,4 százaléka használja ki a magántanulói státusz nyújtotta lehetőségeket. Ugyan az előző kormányzat szigorította a magántanulói státusz feltételeit és a gyermekjóléti szolgálat szakvéleményéhez kötötte azt, mégis nőtt az elmúlt hat évben a magántanuló roma diákok száma.
A vizsgált intézmények többségében a szakértők nem találtak hiányosságokat a magántanulóvá való nyilvánítás folyamatában: csupán egy iskolában hiányzott a gyermekjóléti szolgálat szakvéleménye.