-
Sándorné Szatmári: Szerintem beszűkül a gondolkozás féleségek korábbi sokasága, míg a tere, ahol keresgélni l...2024. 03. 25, 09:02 Hogyan alakul át az olvasás?
-
Sándorné Szatmári: Ezek a modellek tehát (micsoda véletlen) fékezik a "féknyúz" terjedését ..? :)2024. 03. 12, 18:39 Álhírek felsimerése nyelvi modellek...
-
Sándorné Szatmári: @cikk: Véleményem eltekintve a konkrét (pl. összeesküvés) példától: -Működő nyelvelméleti ...2024. 03. 10, 09:31 Titkos víziók vagy vizionált titkok?...
-
Sándorné Szatmári: A cikk szerint a nyelv fontos jellemzője, hogy a szavak jelentése kommunikációs helyzeteke...2024. 03. 01, 09:37 Diszkriminált állatok
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Amit írsz, nyilván én is észre veszem.. A jelentés és tartalom ugyanakkor rávil...2024. 02. 23, 21:02 Nyelvek születése és terjedése
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Az oknyomozás fura feladat: amint megtaláljuk valaminek az okát, máris annak az okát keressük. Nincs ez másképp a mordvin és a mari ügyében sem.
Nemrégiben arról írtunk, hogy a szorosabb mordvin–mari rokonságról szóló elképzelés hogyan bukott meg, és milyen érvek szólnak az ilyen feltételezések ellen. Azt azonban nem tudtuk megmondani, hogy honnan származott az az elképzelés, hogy ezek között szorosabb lenen a kapcsolat.
Szerencsére olvasta cikkünket Klima László, az ELTE BTK Finnugrisztikai tanszékének oktatója, és néhány érdekes kiegészítéssel szolgált. Mint levelében írja, a mordvin-mari nyelvrokonságról először Peter Petreius írt Regin Muschowitici Sciographia (avagy Muschowitiske Cronika) című művében:
A mordvinoknak és a cseremiszeknek egy a hitük, a nyelvük, hasonlítanak az öltözködésben.
A művet 1615-ben írta latinul, és 1620-ban maga fordította németre.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A finnugrisztikát azonban elsősorban bizonyára Nicolaes Witsen befolyásolta, aki Noord en Oost Tartarye című művében a következőket írja:
A mordvin és a cseremisz nyelv teljesen ugyanaz, és csak annyira különböznek egymástól, mint a felnémet és az alnémet.
Az persze ebből sem derül ki, hogy ők honnan vették ezeket a téves információkat: talán személyes tapasztalatból? Az mindenesetre bizonyosnak tűnik, hogy ezen beszámolók miatt nőtt furcsán a családfa.