Ifjú korom óta leköt a nemzetünk eredetének és vele nyelvünk kérdése. A nyelv a legmeghatározóbb a nemzeti tudat kialakításánál.

@Roland2: Inkább *joke lesz az a *juka... Persze lehet, h Sammallahti így rekonstrálja, de érdekes, h miért...

Basic objects and concepts of the natural world: *juka river

en.wikipedia.org/wiki/Proto-Uralic_language

Az uráli szó *juka lehetett, később a magyarban egyes magánhangzók nyíltabbakká váltak ( lásd. pukul-pokol,uruszág-ország,stb),a -ka utótag pedig lekopott.

A magyar "jó",jól" szónak etimológiailag a manysi jomas szó a rokona.

Egyébként még egy érdekesség: a manysi "low"- 10 jelentésű számnév rokona pedig a finn "luke" (olvas,számol) és a magyar "olvas" szó.

@tenegri: Arról nem is szólva, hogy elég furcsa lenne, hogy minden más nyelvben lekopott volna, csak a magyarban marad meg...

@bibi: A magyar folyó és a régi magyar jó 'folyó' között nincs kapcsolat! A folyó egyszerűen a folyik folyamatos melléknévi igenévi alakjából keletkezett: foly-ó (víz).

Egyébként ez is egy szép példa arra, hogy a hasonlóság gyakran mennyire csak a véletlen műve.

@bibi: Persze az is lehetne, hogy a fo kopott le a többi finnugor nyelvben, de akkor erre kellene lennie más párhuzamnak.

@Olman: ""a hasonlóság nem jelent semmit", így a finnugor szavaknál sem lehet pusztán hasonlóságra alapozni"

Nem is, ahogy a jó-joki összefüggés sem a hasonlóságon alapul.

@bibi: Miért is? Nem értem miért akarod mindenáron összeboronálni a jokit a folyóval... Azon túl, hogy a folyó szó elég nyilvánvalóan a foly- igetőből képzett igenév, hogy került volna a jó elé a fo és mit jelent?

@tenegri:

A magyar "folyó" szó maásodik szótagja a finnugor "jó" vagy "lyó" szó megőrzése, ami folyót jelent(ett). A Sajó -jó tagja is ezt őrzi, ahogyan a "Héjő" patak -jő tagja is a finnugor "jó". A magyarban később lett belőle "folyó".

Tehát az egy szótagú finnugor "jó" ból a magyarban "folyó", a finnben "joki" lett.

@Olman: Igen, a szó eleji f lekopása pl. elképzelhető lenne, de a luo, loka, lokko idevonását továbbre sem érzem meggyőzőnek.

Az ilǝl és ill esetében esetleg elképzelhető lenen (persze csak a játék kedvéért) egy korábbi *julǝl, ill. jull alak feltételezése, de ezek egyike sem lenne összekapcsolható sem a folyóval, sem a jo(ki)val...

@Fejes László (nyest.hu): bocsának, lemaradt a 'jó' és a 'joki' mellől a 'folyó' szó említése. Ehhez hasonló az olu, oliyal, oliyuka, luo, loka, lokko.

Az afrikai nyelvekből vett ilǝl és ill kifejezéseket azért említettem meg, mert bár 'l' mássalhangzójukban a többi felsorolttal közösek, ám a többitől eltérően magas magánhangzókkal fejezik ki ugyanazt a jelentést.

@bibi: Nem, az írásból nem maradt ki, hiszen ez a cikk a Tallinnban most és a jövőben készülő szótárakról szól, a belinkelt cikkek pedig egy Tartuban elkészült szótárról.

@Olman: Azért az érdekelne, hogy az olu, loka, lokko, ilǝl, ill, luo milyen szempontból "hasonlít" a magyar jóhoz vagy a finn jokihoz... :)

@bibi: @tenegri: "a hasonlóság nem jelent semmit", így a finnugor szavaknál sem lehet pusztán hasonlóságra alapozni, hiszen más népeknél is akadnak alakra hasonlók, jelentésben egyezők a régi magyar 'jó' szóhoz ill. a finn 'joki'-hoz:

evenki jakta, udege jakpa, nanáj jaqčịra [patak], csuvas jox [folyó], rutul juχ [folyó, folyam]; kiranti 'jo, kulung jowa [folyó]; tamil oliyal [folyó], maláj oliyuka [folyik], olu [vízáramlás], kota oyḷ [vízesés folyóban vagy patakban]; banana loka, giwo lòkkó [folyó], nefusza ilǝl, beraber ill [folyó]; kínai luò [egy ősi folyó neve Kínában]

@bibi: "foLYÓ = joki" - ezt benézted :) A finn joki a magyar "jó" szóval van rokonságban, aminek nincs köze a folyó szóhoz, csak ugyanazt jelenti. A jó "folyó, patak" már jó ideje kihalt a magyarban, csak helynevekben van meg: Berettyó = Berek jó, Hejő = Hév jó (meleg vízű folyó), Sajó = Sav + jó (sav = só), stb. A jég majdnem rendben van, csak nem jaa a finnben, hanem jää :)

Kedves László!

Köszönöm szépen, akkor csak az írásból maradt ki. Adott esetben belenézek. A finn szótárat is élvezettel szoktam forgatni.

A foLYÓ = joki vagy Jég = jaa azonosságok valahogyan mindíg eligazítanak és megnyugtatnak. De ha már itt tartunk: hogyan alakult a joki j-je ly-vé, és maradt jaa j-je j-nek? Remélem, hogy érthetően kérdezem ilyen röviden a hangtörténeti folyamatot.

Köszönettel, István