Joulupukki és az orosz északon élő kollégája, Ködzsid Pöly különleges találkozójára – bármilyen furcsa – az ortodox karácsony alkalmából került sor a Komi Köztársaságban lévő Ib faluban.

A Téli Ibica sport- és szórakoztató program keretében Joulupukki manói kíséretében érkezett a komi településre, az ottani télapó otthonába. A finn és a helyi nevezetesség együtt szórakoztatta a közönséget, majd a műsor végén – mi mást – mint egy Burán motoros szánt sorsoltak ki a falusiak között.

A komi néprajzot, hagyományokat őrző etnográfiai parkban a sok színes program között a Hét domb királyai elnevezésű snowboard versenyt is megrendezték, minthogy Ib falu hét dombra épült. A versenyzők Sziktivkarról, Komi terület központjából, de Szentpétervárról is érkeztek. Lovasverseny és tréfás vetélkedők színesítették az Urál hegység lábánál elhelyezkedő településen rendezett forgatagot.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

A néprajzi park kongresszusi termében kézműves mesterek mutatták be munkáikat. Az érdeklődőknek különösen tetszett a komi szövőszék – mint arról az ITAR-TASZSZ hírügynökség munkatársa beszámol. Még a Komi Köztársaság elnöke, Vjacseszlav Gajzer is megjelent az ünnepi forgatagban, és elégedetten nyilatkozott az etnográfiai park fejlődéséről. Arról nem szól a tudósítás, hogy az Urálon túli kis nép, a komi történelme hogyan alakult az 1921-es autonómia megadásától a köztársaság 1992-ben történt létrehozataláig, és miért csökkent mára töredékére a komi népesség lélekszáma.

1921. augusztus 22-én a szovjethatalom önkormányzatot adott az északi komiknak. Létrejött a Komi Autonóm Terület, amely majdnem ötszöröse volt Magyarországénak (478 662 négyzetkilométer), de a lakossága csupán 211 000 fős volt: ebből 92 százalékban komi, 6 százalék orosz és 2 százalék nyenyec származású.

A Káma-vidéki komik azonban kívül rekedtek az autonóm területen: a teljes komi nép 40 százalékáról volt szó. Számukra csak 1928-ban hozták létre a Komi-Permják Autonóm Területet. Ez azonban a Permi Területhez tartozott, jóval korlátozottabb autonómiával.

A peresztrojka a komi területeken is éreztette hatását. 1985-ben Sziktivkarban tartották meg a 6. Nemzetközi Finnugor Kongresszust, először az oroszországi finnugor nép lakóhelyén. A nyolcvanas évek második felében megerősödtek a nemzeti mozgalmak. A Komi ASZSZK neve 1990-ben Komi Szocialista Köztársaságra, majd a Szovjetunió felbomlásával 1992-ben Komi Köztársaságra változott. Az Oroszországi Föderáció új törvényei alapján lehetőség nyílt arra, hogy a köztársaság jövedelmének egy része helyben maradjon. Mivel a Komi Köztársaság nyersanyagokban gazdag, hosszútávon ez biztosíthatja gazdasági felemelkedést. Az életszínvonal már most is magasabb, mint Oroszország más területein, ez azonban még mindig nagyon kevés jövedelmet jelent az ott lakók számára.

Komiföld, vagy másképpen a Komi Köztársaság (komiul: Komi Reszpublika) jelenlegi területe 416 774 négyzetkilométer. Lakóinak száma a 2002-es népszámlálás szerint 1 018 675 fő, ebből orosz 607 021 (59,6 százalék), komi 256 464 (25,2 százalék). A köztársaságban körülbelül 300 magyar is él, akik főleg a GULAG kárpátaljai túlélői vagy azok leszármazottai.

Mintegy kétszáz olyan szó van, melyek a magyar és a komi közös nyelvi örökségről árulkodik. Bár már több mint 2-3000*éve váltak szét a két nyelv beszélői, a komi nyelv néha még „magyarosan” hangzik: munni kolö – menni kell, vagy tölin – télen.

*Az MTI hírét több ponton javítanunk, pontosítanunk kellett. Az utolsó bekezdésben szereplő állítással szemben a magyar és a komi közös őse, a finnugor alapnyelv a kutatások szerint kb. 5000 évvel ezelőtt bomlott fel. (nyest.hu)