@seta92: "milyen jogon ítéli ezt "veszélynek"?"

Csak arról volt szó a cikkben, hogy veszélyben egy nyelv, nem arról, hogy ez veszélyes. Mindenesetre a változatosság gyönyörködtet. Az ötszáz vagy ezer év múlva ránk váró nyelvi sivataghoz képest most még kánaán van azoknak, akik szeretik, ha nem egyforma a világ (és benne a nyelvek). Ezer év múlva kincs lesz egy tudatosan fenntartott és ráadásként puristán művelt nyelv pl. izlandi).

"a rokonok száma egyre csökken" az garantált, hogy rövidesen, csak finn rokona lesz a magyar nyelvnek. (Az észt lehet, hogy elfinnesedik, mint ahogy a norvég elsvédesedett, rosszabb esetben lecserélik angolra, mert az is túl kis nyelv.)

@h2o: A cikkem kezdő mondata szerint a cikk a komi nyelv helyzetéről szól. Kuznyecov pedig bemutatta, milyen ez a helyzet: veszélyben van a komi nyelv. Azt is bemutatta, hogy miért, és ez is olvasható ebben a cikkben. Az pedig, hogy a cikk egy előadáson alapul, teljesen lényegtelen. Azt pedig megírtam, hogy a cikkben az egyes szám első személy mögött csakis Kuznyecovot sejthetjük... A publicisztika és a tudományos előadás között pedig nem tartalmi, hanem formai különbség van.

@bloggerman77: Nem is azt kéri számon senki, hogy nem tanítják meg a gyerekeket komiul, hanem azt, hogy a komiul tudók sem kapnak komi oktatást. Nagyon sokan mennek Oroszországban úgy iskolába, hogy alig tudnak oroszul, majd pár év (hónap?) múlva már csak oroszul hajlandóak megszólalni. Más szülők meg azért nem tanítják meg a gyerekeiket a saját nyelvükre, hogy ettől a traumától megóvják őket.

Ha a család, de legfőképpen a szülők nem beszélnek a gyerekkel az anyanyelven, hanem a többségi államnyelven, azt sehogy nem hozza helyre semmiféle spéci kisebbségi iskolai oktatás sem.

Mert az ember az anyanyelvét az ANYJÁTÓL tanulja meg, és nem az iskolában. Ha valaki ott tanulja az anyanyelvét, az már rég rossz.

@Fejes László (nyest.hu): Egyáltalán nem ugyanaz, mert a te cikked szerint Kuznyecov írt egy terjedelmes cikket egy észt napilapba arról, hogy "komoly veszélyben van a komi nyelv". Ezzel szemben Kuznyecov tartott egy előadást egy észtországi tudományos konferencián, ahol azt vizsgálták, hogyan vész el az anyanyelv, és ő bemutatta a Komiföldi helyzetet.

[Már iskolában is tudni kell, mi a különbség a publicisztika és a tudományos konferencia-előadás között; nem értem, hogy szerinted a kettő miért ugyanaz.]

@Fejes László (nyest.hu): Nem szándékoztam semmiféle erőszakot jóváhagyni vagy helyeselni, nem is erre gondoltam.

@h2o: Nem igazán értem a kifogást, ebben a cikkben ugyanaz a „nagy hír”, mint az eredetiben. Azok a dolgok pedig, amiket Kuznyecov leír, nem döbbenetesen újak, és Komiföldön is ismertek – más kérdés, hogy ki foglalkozik vele. Észtországban és Magyarországon viszont nagyon kevesen tudnak minderről – és megint más kérdés, hogy ki foglalkozik, vele.

@tenegri: Ez azért nem ilyen egyszerű kérdés. A beolvadás során rengeteg jogsérelem éri azokat, akik elvesztik nyelvüket. Senki nem dönt úgy önszántából, hogy más nyelven beszél a gyerekéhez, mint ahogy a szülei beszéltek hozzá. Ráadásul a komik esetében kifejezetten népirtásról van szó: a húszas években még 90% feletti többségben voltak a saját területükön (kb. úgy, ahogy a magyarok a mai Magyarországon), míg az ötvenes évekre kb. 30%-ra esett vissza az arányuk. A különbség leginkább nem a kivégzésekből, deportálásokból eredt – legalábbis nem a komikéból –, hanem abból, hogy rengeteg oroszt (vagy idővel eloroszosodó más nemzetiségűt – telepítettek be, így a komik néhány évtized alatt kisebbségbe kerültek a saját területükön. Míg a húszas években a komi nagyon jól funkcionált államnyelvként, addigra a negyvenes évekre már nacionalizmusnak számított komiul megszólalni. Megszűnt az anyanyelvi oktatás stb. Tehát szó sincs a nyelvek természetes beolvadásáról.

@seta92: Kuznyecov nem orosz, hanem komi. Az oroszországi finnugoroknak mind orosz nevük van.

@seta92: Azok nevezik az ilyet veszélynek és hasonlónak, akiknek vmiért fontos az, ami eltűnik vagy megváltozik (nem biztos, hogy ezek pont komik, de lehetnek azok is :)). Tehát igazából nem a nyelv van veszélyben, hanem az az "érzés", "tudatállapot", aminek alkotóeleme a komi nyelv létezése is. Hasonló ez pl. a természetvédelemhez - ott sem a természet van veszélyben (s így valójában nem is azt védik), hanem az embereknek az a megszokott környezeti tudata/érzése, amiben a környezetük (a természet) épp valamilyen. A természetnek tökmindegy, hogy kihalnak-e a jegesmedvék az Arktiszról, vagy elszaporodnak-e a nyulak Ausztráliában (igazából még az is mindegy lenne neki, ha felrobbantanánk a Földet) - nekünk, embereknek viszont többnyire nagyon nem mindegy :)

Nem rossz! Egy Észtországban élő orosz ír komi–magyar szótárt-))

Amúgy meg miért is baj az, ha nem lesznek komiul beszélők? Nem népirtás folyik, hanem egy természetes nyelvváltás, ami mióta világ a világ, mindig volt. Nyelvek jönnek, nyelvek mennek - mit se számít, ha az emberek boldogulnak és normálisan élnek. Már pedig itt épp erről van szó. Úgyhogy így van ez rendjén, hogy komikból oroszok lesznek. Belénk magyarokba is olvadt be rengeteg nép, hogy a honfoglaló török nyelvű törzsektől a kunokon keresztül a budapesti németségig, ezen nincs mit szemforgató módon sopánkodni. Senki fejéből nem törlik erőszakkal az anyanyelvét, ahhoz meg, hogy egy közösség a maga kommunikációjában milyen nyelvet választ, kinek mi köze, és milyen jogon ítéli ezt "veszélynek"?

@Fejes László (nyest.hu): Nem a te cikkedről beszéltem, hanem Kuznyecovéról. (Hányelemű halmaz az észtül olvasó komiké?) Aztán addig keresgéltem, amíg rá nem jöttem, hogy Kuznyecov sem cikkezett erről észtül, hanem rendeztek egy konferenciát a Tallinni Magyar Intézetben a nyelvvesztés témájáról.

Vagyis alapból nem is az volt a nagy hír, mint itt a Nyestben (hogy fogy a komi), hanem az, hogy milyen módon veszítik el az anyanyelvüket a kis népek, például a komik.

@h2o: A Rénhíreket viszonylag kevesen olvassák olyanok, akik jobban tudnak oroszul, mint magyarul – a komiról pedig l. a cikkben! :)

Valóban nem egyértelmű, hogy hogyan készült az írásmű, de az elején Kuznyecov van szerzőként feltüntetve, a végén pedig az szerepel, hogy Alo Raun szerkesztette. A kérdést végképp eldönti, hogy aki egyes szám első személyben beszél, az Kuznyecov, tehát őt kell szerzőnek tekinteni, bármennyire is belenyúlhatott Raun.

Az előadás, gondolom, itt hangzott el: tallinn.balassiintezet.hu/index.php/hu/konferencia-tallinnban

Én úgy értelmezem a linkelt szöveg alapján, hogy nem Kuznyecov írta a cikket, hanem az ő múltheti előadásáról tudósít egy újságíró. (Így mondjuk több értelme van; mert ugye észtül sürgetni hogy legyen rendes komi nyelvű oktatás, hát, nem túl sikergyanús.)

Mindent értek, de nem lett volna jobb a cikket komiul és oroszul megjelentetni?