-
Sándorné Szatmári: @nasspolya: (Hátha ennyi idő után még elolvasod..) -29-ben ezt írtad: ".... mi a pontos kü...2024. 11. 23, 12:47 A nyitás tárgya
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kétségtelen, hogy majd ha tudunk valamit a jelenleg ismertnél korábbi ...2024. 11. 22, 14:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 14 "..az állítólagos "ősnyelvről" azért könnyű bármit (és annak az ellenkezőjét...2024. 11. 22, 14:17 Szótekerészeti agybukfenc
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kérlek, fejezd be a hülyeséget. Egyszer-kétszer talán vicces, de most ...2024. 11. 13, 12:05 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 12 kiegészítés: -A mai angolban a "kulcs" szó időben csak oda helyezhe...2024. 11. 13, 11:33 Szótekerészeti agybukfenc
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Néhány fiatal amerikai filmes a Gyatlov-expedíció nyomába ered, miközben valójában egy korábbi filmsiker nyomában jár. Addig járnak jól, míg le nem térnek az ösvényről. De mi közük mindehhez a manysiknak?
Korábbi cikkünkben foglalkoztunk a Холат-Сяхыл (manysiul kb. [holat sahöl] vagy [hólat sahöl]) helynév jelentésével. Megállapítottuk, hogy az utótag sokféle jelentést hordoz, és úgy véltük, a ’bozót, facsoport’ jelentés szerepelhet a helynévben. Időközben azonban horváth Csilla, a Nyelvtudományi Intézet munkatársa egy újabb szótárban felfedezte a ’domb’ jelentést is, ez pedig valószínűbbnek tűnik az általunk korábban említettnél. (Az általunk felsorolt jelentések közül ehhez a ’kerekded rakás’ állt a legközelebb.)
Korábban már írtunk a Gyatlov-ügyről, nem véletlenül az ideglelés szót használva a címben, mely a Blair Witch Project magyarításának címe. A filmeb illő történet most végre tényleg megihletett néhány filmest: Devil's Pass (Ördög-hágó) címen amerikai film készült belőle. Rendezője Renny Harlin (Lauri Mauritz Harjola) finn filmrendező, de számunkra nem ezért érdekes, hanem azért, mert a filmnek manysi vonatkozásai is vannak. (Korábban már egy másik „manysi filmet” is bemutattunk.)
Ebben a filmben duplán jelenik meg a Blair Witch-alapmotívum, hiszen az egykori orosz hegymászócsoport is egyetemistákból állt, és a filmben is amerikai egyetemisták erednek a nyomukba. A film elején összegyűjtik, mit lehet tudni a Gyatlov-expedícióról, ahogyan a Blair Witch Projectben is utánajártak a főhősök a boszorkány történetének. A szemfüles néző észrevehet néhány tárgyi tévedést is, például hogy az Északi-Urált emlegetik, miközben valójában a Középső-Urálról van szó. Itt tűnik fel a képernyőn felvételről az első manysi.
Némileg talán meglepő, de az illető saját nevén szerepel: Tyimofej Moldanov, az orosz nyelvű felirat szerint „Szibéria őshonos népeinek képviselője”. Nos valóban az, de nem manysi, hanem kazimi hanti, néprajztudós. A felirat szerint Hanti-Manszijszkban nyilatkozik – mind Hanti-Manszijszk, mind Kazim több száz kilométerre van Ivgyeltől, a társaság úticéljától. A filmben felbukkanó dokumentumszerű részleteket tehát nem tekinthetjük igazán hitelesnek. (A Rénhírek által megkeresett szakértő szerint a film egy egészen más témájú interjúból származhat – magát Moldanovot sajnos nem sikerült elérnünk.)
Amint a társaság megérkezik Ivgyelbe, egy latin betűs Stop-táblára lehetünk figyelmesek. Elég valószínűtlen, hogy ez Oroszországban lenne, bár egyébként az épített környezet nagyon is Oroszországra vall.
Nehezen kerülheti el a figyelmünket, hogy a filmbeli Ivgyelt magas hegyek veszik körül. A valóságban azonban Ivgyel sík, mocsaras vidéken fekszik. (Az elérhető információk szerint a filmet a Murmanszki területen fekvő Kirovszkban forgatták, kb. 2000 kilométerre az állítólagos helyszíntől.)
A filmben nem csupán a horrorjelenetek irreálisak. Az oroszok, elsősorban a hatóságok folyamatosan megpróbálják elrettenteni hőseinket fő céljuktól, a Gyatlov-expedíció nyomainak kutatásától. A valóságban nyilván egyszerűen nem kapnának vízumot, vagy a határról fordítanák vissza őket, vagy a helyi hatóságok korlátoznák mozgásukat. Irreális az is, hogy Oroszországban mindenki beszél valamennyire angolul, még a legidősebbek is. A valóságban a nagyvárosoktól távol még a fiatalok között is nehéz olyanokat találni, akik a legalapvetőbb kérdésekre képesek lennének angolul válaszolni. Feltűnő, hogy mindenki viszonylag jól öltözött, még a kocsmában idogálók is viszonylag csinosan vannak öltözve – aki már látott oroszországi fényképeket, az tudhatja, hogy a tipikus oroszok európai szemmel bizony igencsak kopottasan öltözködnek. (A nagyvárosokban persze ez alól is több kivétel akad.)
A filmben még egyszer felbukkannak a manysik, legalábbis említés szintjén: egy barlang falán található sziklarajzot minden további nélkül nekik tulajdonítanak. A valóságban persze egy ilyen kijelentéshez meg kellene állapítani a rajzok korát – minél régebbiek, annál kevésbé lehetne őket etnikumhoz kötni.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A film első felében továbbra is a Blair Witch Projectre hajaz, semmi konkrétumot nem látunk, csak a hősök reakcióit. Nyilvánvaló, hogy valami szörnyűség történik, de nem tudjuk, mi az. Ám míg a Blair Witch Projectben feltételezhető, hogy maguk a hősök többet láttak nálunk, itt még erről sincs szó. A játékidő közepe után aztán változik stílus, és egy klasszikus horrorfilmre emlékeztet, melyben támadó szörnyekkel kell megküzdeni – ráadásul az előzményekből nem várt helyszínen. Míg az első felében a blairi utóíz ellenére a film nyújt némi valódi élményt, a második felében teljesen ellaposodik. Egyedül az utolsó képkockák hoznak olyan fordulatot, mely után kevésbé bánjuk, hogy rászántunk bő másfél órát, de az egyszer megtekintés izgalmát is inkább a valószerű és valószerűtlen elemek keresése adta, mint maga a történet.
A film hitelességét – és most nem a horrorjelenetekről, hanem a körítésről van szó – jól tükrözik a feliratban megjelenő álcirill betűk. Ebben valódi cirill betűk (Я, Ц, Ч, И, Д, Ж stb.) is megjelennek, ugyanakkor nem valódi hangértékükben, hanem egy olyan betű helyett, amelyre leginkább hasonlítanak a latin ábécében. (Még akkor is, ha a cirillben van ahhoz közelebb álló betű: pl. az A és az O a cirill ábécében is pont olyan, mint a latinban, mégis a Д, ill. az Ф jelenik meg helyettük – ezek valódi hangértéke [d], ill. [f].) Egyes betűk viszont nem léteznek a cirill ábécében – bizonyos betűk viszont megmaradtak latinnak: ezek vagy nem szerepelnek az orosz ábécében (L, S), vagy szerepelnek, de más hangértékben (C, P), vagy ugyanabban a hangértékben szerepelnek (K, T).