Az internet kiváló lehetőséget nyújt a nyelvtanulásra már azzal is, hogy rengeteg szöveget érünk el rajta keresztül a világ legkülönbözőbb nyelvein. Ha azonban még kezdők vagyunk, jól jön, ha más segítséget is kapunk. Az észt nyelvet tanulók számára egy honlap készült, melynek segítségével elsősorban szókincsüket bővíthetik.

A címlap

Mielőtt azonban heves szókincsbővítésbe fognánk, regisztrálnunk kell – némileg meglepő módon rögtön észtül. Ezt talán az indokolja, hogy az oldal elsősorban az Észtországban élő bevándorlók beilleszkedése érdekében kívánja a nyelvtudást fejleszteni, és ők feltehetően addig már eljutottak, hogy ezt a néhány adatot meg tudják adni. Olvasóinknak segítségképpen a szükséges szavak: eesnimi ’utónév’, perenimi ’családnév’, e-posti aadress ’e-mailcím’, kasutajanimi ’felhasználónév’, parool ’jelszó’. (Csak az észt ábécé betűi használhatóak.)

Az oldal az ajánló után folytatódik...

A regisztráció után külön már be sem kell jelentkeznünk. Ráadásul azonnal elindul egy bevezető, melyből megtudhatjuk, hogy miként használhatjuk az oldalt – legalábbis ha már elég jól tudunk észtül! A képek segítségével ugyan sok mindent megérthetünk, de nem mindent, úgyhogy a legfontosabb dolgokat leírjuk itt. (A bemutató bármikor elindítható a belépőoldalról a Kuidas kursust kasutada? ’Hogyan használjuk a kurzust?’ feliratra, vagy a füzet jobb felső sarkában található abi ’segítség’ szóra kattintva. Bármikor kiléphetünk belőle a jobb oldalt megjelenő jäta abi vahele ’hagyd abba a segítséget’ feliratra kattintva.)

A választék

Három választásunk van: szótanulás (õpi sõnu – tanulj szavakat!), az általunk nehéznek ítélt szavak átnézése (rasked sõnad – nehéz szavak), az összes szó áttekintése (sõnastik – szójegyzék). A fő funkció a szótanulás – válasszuk először ezt!

Szótanulás

A füzet tetején bal oldalt található menüben választhatjuk ki, hogy milyen témakör szavait szeretnénk tanulni. A témák a következők: Ember és egészség; Otthon és család; Tanulás, iskola; Viszonyok, tulajdonságok; Sport és szabad idő; Társadalom, kultúra, szokások; Tevékenységek; Természet, környezet. Ezek közül kettő valójában nem tematikus: a Viszonyok, tulajdonságok kizárólag mellékneveket tartalmaz, a Tevékenységek pedig igéket (általában főnévi igenévi alakban, egy esetben azonban befejezett melléknévi igenévként).

A füzet bal oldalán a feladattípusokat választhatjuk ki – kivétel a két  jól elkülönülő legalsó és legfelső gomb, amelyekkel a nyitólapra térhetünk vissza (avalehele), illetve a szójegyzékbe lapozhatunk bele (sõnastik).

Az első feladatban megismerkedünk a szavakkal (Tutvu ’ismerd meg!’). Itt oldalanként egy-egy képet látunk. A képre kattintva megjelenik a képhez tartozó szó, és rögtön halljuk is. Minden képhez példamondat is tartozik, ezt is meghallgathatjuk. Ha mindkét oldalon meghallgattuk a szót, a füzet automatikusan továbblapozódik. Ha nem tetszik a sorrend, a füzet alatti lapszámozás számaival, illetve a jobbra mutató nyíllal is lapozhatunk. Vigyázzunk azonban a keverést mutató nyilakkal: ezzel a szavak sorrendjét ugyan megcserélhetjük, de egyben vissza is lépünk a nyitóoldalra, és a megoldások is elvesznek! (A hangerőt az utolsó jobb alsó gombbal szabályozhatjuk.)

Ha már megismertük a szavakat, akkor a következő feladatban (Leia paarid ’találd meg a párokat!’) a passzív szófelismerést gyakorolhatjuk: a szavakat a megfelelő képek mellé kell rendeznünk. A program csak a tökéletes megoldást fogadja el, ha hibáztunk, a szavak visszavándorolnak a helyükre. Itt is lapozhatunk a feladatok között, de a helyes megoldás után a program magától is lapoz. Ha valamelyik feladattal nem boldogulunk, a Näita ette ’mutasd meg’ gombra kattintva néhány másodpercre megnézhetjük a megoldást.

A Kuula ’hallgasd!’ gyakorlatban a szövegértésünket fejleszthetjük. Itt minden oldalon egy rövid mondatot találunk, és hozzá négy képet. Azt a képet kell kiválasztanunk, amelyik egy, a mondatban található szóhoz kapcsolódik – a teljes mondatot nem kell megértenünk. (A füzetben itt mindig kézzel kell előrelapoznunk, a Näita ette ’mutasd meg’ gomb pedig nem használható.)

A szavak aktív használatát a Kirjuta ’írj!’ feladatokban gyakorolhatjuk. Itt a képek fölé kell beírni a megfelelő szót. Persze ez a feladat nem csak a szó megjegyzését igénylik, hanem arra is emlékeznünk kell, melyik képhez melyik szó tartozik – ez nem mindig egyértelmű, bár a képen időnként kis nyilak jelzik, pontosan mire is kell figyelni. Lapozni ezeknél a feladotoknál is kézzel kell. (A Näita ette ’mutasd meg’ gomb itt is csak az első próbálkozás után működik.)

A szavakkal való ismerkedés és az írásos feladat során a számunkra különös gondot okozó szavakat a Lisa see sõna "rasked sõnad" kausta ’tedd ezt a szót a nehéz szavak mappájába’ feliratra kattintva nehéz szónak minősíthetjük, az Ava kaust "rasked sõnad" ’nyisd meg a nehéz szavak mappáját’. A nehéz szavak mappája ugyanúgy működik, mint a szótanuló funkció, azzal a különbséggel, hogy itt nem tematikusan válogatott, hanem az általunk nehéznek ítélt szavakkal csinálhatjuk a gyakorlatokat. (Beléphetünk ide úgy is, hogy a temtikus választóban nem valamelyik témát, hanem a Rasked sõnad ’nehéz szavak’ lehetőséget választjuk ki.) Ha úgy érezzük, hogy egy sz többé már nem jelent nekünk problémát, akkor az Eemalda "rasked sõnad kaustast ’távolítsd el a nehéz szavak mappájából’ feliratra kattintva törölhetjük a szót a nehezek közül.

A szójegyzékben (Sõnastik) megnézhetjük az összes szót a hozzá tartozó képpel és példamondattal, illetve azt is kilistázhatjuk, hogy egy-egy témába milyen szavak tartoznak. Itt találtuk az első komolyabb programhibát: a tematikus listázásnál az õ kezdetű szavak nem az ábécé végén, hanem a legelején állnak. Nos, ennél nagyobb programhibával sose találkozzunk!

Szavak õbécésorrendben

Kinek ajánljuk a programot? Mivel a tanulható szókincs meglehetősen egyszerű, elsősorban kezdőknek. Kérdés azonban, hogy ők mennyire tudják használni az észt nyelvű felületet. Segítség nélkül gyaníthatóan nemigen. Mire viszont elérik azt a szintet, hogy értsék, ezek a szavak már a könyökükön jönnek ki – esetleg némi emlékezetfrissítés érdekében érdemes játszani, de lehet, hogy erre jobb egy könyv.

Maguk a feladatok sem mondhatóak különösebben fantáziadúsnak, típusaikban olyanokra emlékeztetnek, amilyenek már a kilencvenes évek elején elején megvoltak a számítógépes nyelvtanuló szoftverekben – legfeljebb nem voltak elérhetőek a neten. A program képi világa is finoman szólva old schoolnak mondható – és itt elsősorban nem is a korai programokra, hanem az offline iskolákra kell gondolni. (Árulkodó, hogy a képernyőn egy füzet jelenik meg!)

Összességében tehát azt mondhatjuk, hogy ha észtül tanulunk, a program megér egy próbát – többet azonban aligha. Ezen az se sokat segítene, ha a megtanulható szókincs bővülne – az egyenfeladatokat amúgy is megunnánk. Nem világos, honnan hova juttatja el a tanulót a feladatok elvégzése, pontosan kiknek és mire szánták a programot. Hatékony eszköznek nem mondhatjuk, de ez nem a mi bajunk – élvezzük, amíg bírjuk.