-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kérlek, fejezd be a hülyeséget. Egyszer-kétszer talán vicces, de most ...2024. 11. 13, 12:05 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 12 kiegészítés: -A mai angolban a "kulcs" szó időben csak oda helyezhe...2024. 11. 13, 11:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: "..„ké” milyen meggondolásból jelentene 'eszközt', abba bele se merek gondolni....2024. 11. 13, 10:55 Szótekerészeti agybukfenc
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Metaforák helyett akkor mondd azt, hogy nt > nn. (Egyébként ezt se ...2024. 11. 13, 10:42 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 9 Gondolom félre értettél..: "....Csakhogy akkor a „keményebbé vált” volna" írt...2024. 11. 13, 10:06 Szótekerészeti agybukfenc
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
egueguegueguegu-eguegueguegueguegu...
95 éves korában elhunyt a magyar származású jelentős amerikai uralista és altajista, az egyik legfontosabb finnugrisztikai kézikönyv szerkesztője, az Indianai Egyetem professor emeritusa.
Sinor [zsinór] Dénes néven született 1916-ban Kolozsvárott, majd Magyarországon és Svájcban nőtt fel. A budapesti egyetemen tanult, ahol altajisztikából szerzett diplomát. 1939 és 1948 között Párizsban tanított magyar nyelvet. Tagja volt a francia ellenállásnak.
1948 és 1962 között az angliai Cambridge-i Egyetem orientalisztikai tanszékén dolgozott, majd az Egyesült Államokba, az indianai Bloomingtonba költözött, és az ottani egyetem tanára lett. A bloomingtoni egyetem az amerikai uralisztikai és altajisztikai kutatások központja volt, az egyes uráli és altaji nyelvekről fontos kézikönyveket adtak ki: csak az Indiana University Uralic and Altaic Series című sorozatban több mint 150 kötet jelent meg.
1967-ben megalapította az egyetemen a Belső-ázsiai Kutatóintézetet, melyet 1981-ig vezetett. Az intézetet még életében, 2006-ban Denis Sinor Belső-ázsiai Kutatóintézetnek (Denis Sinor Institute for Inner Asian Studies) nevezték el. A Brit Királyi Ázsia-társaság (Royal Asiatic Society) kitüntetést nevezett el róla (Denis Sinor Medal for Inner Asian Studies): ezt a jelentős belső-ázsiai témájú kutatásokat végzők kaphatják meg. 2005-ben az Orosz Tudományos Akadémia Orientalisztikai Intézetének díszdoktorává avatták.
Nyolc könyv szerzője és 13 szerkesztője, cikkei és recenziói száma egyaránt száz felett van, ezeken kívül különböző lexikonokba (többek közt az Encyclopedia Britannicába) is írt szócikkeket. Finnugrisztikai szempontból az egyik legfontosabb műve az általa szerkesztett és részben írt Az uráli nyelvek: leírás, történet és idegen hatások (The Uralic languages : description, history, and foreign influences) című kézikönyv.
Források