Még az elmúlt évben törvényjavaslatot nyújtottak be az orosz szövetségi parlamentben az Oroszországi Liberális Demokrata Párt (LDPR) képviselői. A törvényjavaslat azt célozta, hogy a szövetségi köztársaságokban ne lehessen kötelező tantárggyá tenni a helyi hivatalos nyelveket azoknak, akik nem tartoznak a helyi őslakossághoz. A kezdeményezést több régióban is támogatták, ugyanakkor az olyan nemzetiségi köztársaságokban, mint Csuvasföld vagy Tatarsztan, illetve az Állami Dumában elutasították.

Zsirinovszkij csúsztat, hiszen egyáltalán nem jellemző, hogy az oroszok elköltöznének a nemzetiségi területekről – sőt, hosszabb távon az a tendencia figyelhető meg, hogy oroszok költöznek a nemzetiségi területekre, és a nemzetiségiek is eloroszosodnak, elfelejtik anyanyelvüket. 

Vlagyimir Zsirinovszkij, a párt elnöke kijelentette, hogy ismét az ország szétesése fenyeget. Szerinte az oroszok aránya mindenhol csökken a nemzetiségi köztársaságokban, az oroszok elköltöznek ezekről a területekről. „A bolsevikok Sztálinnal a térképre rajzoltak köztársaságokat, így lett Mordóvia, Udmurtia, Csuvasföld, és így az egész országban, az oroszokra meg tojtak nagy ívben, meg arra is, hogy mi lesz hetven év múlva.  Aztán eljött 1991, minket meg feldarabolta, pontosan a nemzetiségi köztársaságok mentén.”

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Az LDPR elnöke úgy vélte, hogy az idegen nyelvek tanulásának az a célja, hogy lehetőségünk legyen annak beszélőivel társalogni, hogy az adott nyelvű irodalom remekműveit eredetiben olvashassuk, megosszuk a legújabb tudományos-műszaki felfedezéseket – hasonló lehetőségeket azonban a nemzetiségi nyelvek nem kínálnak.

Bár Kalinyingrád (Königsberg) és környéke a második világháború előtt Németországhoz tartozott, onnan a németeket elűzték vagy kitelepítették, ma a német ott nem tekinthető kisebbségi nyelvnek. A nemzetiségi nyelveken pedig éppen azért nem bontakozhat ki önálló kultúra, mert azt az orosz nyelvpolitika nem teszi lehetővé. 

„Kalinyingrádban egy orosz gyerek sem tiltakozik az ellen, hogy németül tanuljon, mivel annak van értelme: elutazhatnak Németországba, vannak német munkások, mérnökök, német nyelvű rádió, tévé, programok tucatjai. Elutazhatnak bármelyik skandináv országba: németül el lehet boldogulni. De milyen lehetőségeket nyújt a csuvas, a mordvin, a mari vagy a jakut, vagy a rengeteg más helyi nyelv? Még ha van is olyan hely, ahol használni lehet, az nem tart tovább száz kilométernél.” – magyarázta.

Zsirinovszkij úgy vélte, hogy a nemzetiségek közötti konfliktusok elsődleges oka az, hogy kötelező a kisebbségek nyelvét tanulni.

Forrás

Жириновский: Русские уезжают из национальных регионов