Többnyelvűség Európában: távlatok és gyakorlatok Kelet-Közép-Európában címen rendez konferenciát a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének Többnyelvűségi Kutatóközpontja 2011. március 25–26-án Budapesten.
Kacsa, kácsa, réce, ruca – mind-mind ugyanannak a madárnak a neve. De vajon hol melyik nyelvjárási változatot használják, és honnan erednek ezek a nevek?
Az ember nyelvtanulása nem a születéssel kezdődik, hanem már a méhen belül. Hangokat már ekkor hallanak a magzatok. A méhen belül azonban leginkább a nyelv ritmusának van nagyobb szerepe, mert a méhfolyadék jelentősen tompítja a külvilág hangjait.
Régóta mondják, hogy a borleírások gyakran túlzóak, a kóstolók gyakran blöffölnek, az állítólagosan felfedezett ízek nem a hordókban, hanem a borkritikusok fejében születnek. Egy újabb tanulmány igazolni látszik ezt az állítást.
Majed Moughni csak négy százalékot kapott egy michingani republikánus előválasztáson. Szerinte erről a Facebook tehet, így be is perelte a közösségi portált.
Azt, hogy egy szerkezet helyes-e, úgy döntjük el, hogy megvizsgáljuk, használják-e a beszélők, vagy sem. De lehet-e egy szerkezet helyes, ha a beszélők szinte mindig egy másikat választanak helyette?
A kanadai The Globe and Mail című lap állítása szerint az indiai népszámláláson 6 661 nyelvet számoltak össze. Ez azonban több, mint amennyit az egész világon beszélnek.
Bár igen triviálisnak tűnhet, sok olvasónk keresett meg bennünket azzal, magyaráznánk már el nekik, hogyan lehet leállítani az e-mailben érkező értesítéseket, ha valami történik velük a Facebookon. Elmagyarázzuk.
A latin írás első pillantásra egyszerűnek tűnik, valójában azonban vannak benne (látszólagos?) következetlenségek. Egyes betűket különböző helyzetekben különbözőképpen kell olvasni, a magánhangzók hosszúságát pedig az ókorban nem is jelölték.
A CORDE adatbázisban bármilyen, Hispania területén a 9. századtól keletkezett szövegre rá lehet keresni egészen 1975-ig. A modern szövegeket (1975–2000) ennek kiegészítő adatbázisa, a CREA tartalmazza.
Ha olvasóink kérdéssel fordulnak hozzánk, nem hagyhatjuk cserben őket. Főleg Gábort, aki arra kíváncsi, mi az a cser, és honnan ered a cserbenhagy – ha egyáltalán így kell írni.
Ben Ali tunéziai vezetőnek nem jött be, Mubarak Egyiptomban nem is próbálkozott vele, a líbiai Kadafi azonban ismét megpróbálja: a standard arab helyett a nép nyelvén fordul a tömegekhez.
Nem kell, sőt, nem is szabad lenézni a nyelvjárásban beszélőket: más, „nálunk fejlettebb” országokban kifejezetten támogatják a helyi változatokat. Ugyanakkor természetes folyamat, hogy a nyelvjárási különbségek eltűnnek: tévedés azt hinni, hogy korá...
Mostanában egyre több cég próbál újabb ügyfeleket magához csábítani, illetve régieket magához kötni a közösségi portálokon, elsősorban persze a Facebookon. Elkövethetnek azonban olyan hibákat, melyekkel meglevő rajongóikat is inkább csak elveszthetik...
A Facebookos oldalakra feliratkozni azért jó, mert értesülhetünk arról, ha kedvenc klubunkban, éttermünkben, boltunkban valamilyen akció van, ha kedvenc írónknak új könyve jelent meg, vagy ha kedvenc színészünk belerúgott az asztallábba és eltört a k...
Az Oroszországi Föderáció elnöke szerint országa számára elfogadhatatlanok azok a tézisek, melyek a különböző kultúrák egymás mellett élésének perspektívátlanságáról szólnak – tudósít a RIA Novosztyi.
