Egy sajtóhiba ürügyén a sok nyelvre, köztük az angolra jellemző hangkivetéssel (klasszikus nevén szinkópával) foglalkozunk. De ennek során kiderül, hogy a szavak kiejtésének összemosásáért felelős hangváltozás nem is ez, hanem a magánhangzók hangsúly...
Egy most elkészült elektronikus brit kiejtési szótárt mutatunk be. A legfőbb újdonsága, hogy mai kiejtéseket ad, nem az elterjedt, de elavult átírásokat. Egyedi vonása, hogy különféle kapcsolókkal a felhasználó igényeihez, ízléséhez szabható az átírá...
A „kolibriének” (’valami olyasminek, ami a kolibiré’) mellett van „kolibriénak” is, viszont „kolibrijénak” nincs, csak „kolibrijének” és „kolibrijának”. Hogy egy szó milyen toldalékokat vonz, nem csak a hangalakján és az abszolút tövén múlik, hanem a...
Az angol kiejtés átírásával foglalkozunk. Megmutatjuk, hogy a helyzet lassan az átírás tekintetében is ugyanolyan reménytelenné válik, mint a közismerten archaikus helyesíráséban. A mai angliai angol magánhangzó-csúszka néhány elemével, sima magánhan...
Van „madridinak”, de nincs „madridinek”, pedig „martininak” és „martininek” is van. Ha „zsírnak”, akkor „zsírénak”, pedig „ígérnek”. Ha „béna”, akkor „béníthat” (nem „béníthet”), viszont „Éva”, de nem „Évinak”, hanem „Évinek”. Hogy egy szó magas vagy...
Az átírás nehéz dolog. Nemcsak jeleket kell választanunk, de még az sem teljesen egyértelmű, hogy a nyelvnek milyen változatát írjuk át. Angol példákon mutatunk be néhány megfontolandó kérdést. Ha egy angol azt mondja [lájt], vajon arra gondol-e, hog...
Nagyon kevés embernek adatott meg, hogy hónap viselje a nevét, összesen kettőnek: Julius Caesarnak és fogadott fiának, Augustusnak. A többi hónap egy-egy isten nevét viseli, vagy csak sorszámot. Már a rómaiak is neveztek el hónapot az akkor aktuális ...
Varga László az ELTE Angol Nyelvészeti Tanszékének oktatója, de kutatásai során elsősorban a magyar nyelv prozódiájával (dallamával) foglalkozott. Születésnapja alkalmából bemutatunk néhány olyan jelenséget, melyet ő fedezett fel.
Amikor szavak kiejtését kell visszaadnunk, szorult helyzetünkben fűhöz-fához nyúlunk, görög betűket, valamint rég elfeledett betűváltozatokat vetünk be. Mindebben nagy szerepet játszott egy francia nyelvész, aki az eszperantó atyjával, Zamenhoffal sz...
A beszédhangokat sokféleképpen rögzíthetjük. Azt vizsgáljuk meg, mire kell figyelnünk, amikor egy nyelv hangjait nem a szokásos helyesírással, hanem valamilyen annál egyértelműbb rendszerrel szeretnénk leírni.
Az ELTE BTK angol tanszékének docense. 1992-ben angol nyelv és irodalomból, 1994-ben latin nyelv és irodalomból szerzett diplomát. 2000-ben doktorált nyelvészetből. Fő kutatási területe a fonológia.
Áttekintjük a napok neveit az európai nyelvekben. Alapvetően két fő hagyományt találunk: vagy számozva vannak a napok, vagy égitestek és az égitesteknek nevet adó istenek nevéből erednek a neveik. A hétvége napjai kapnak sokszor egyedi nevet: készüle...
Arra vagyunk kíváncsiak, van-e annak valami értelme, ha nem csak szavak végén, hanem a belsejükben is feltételezünk olyan magánhangzókat, amiket nem ejtünk ki. Olyan angol, lengyel és magyar szavakat vizsgálunk, amelyekben a magánhangzó a semmivel vá...
Az új, 266. pápa sok szempontból is első: az első amerikai, az első jezsuita és az első Ferenc. 1100 éve nem fordult elő, hogy egy pápa nem egy elődje nevét használná pápaként. Azt találgatjuk, miért tett így Ferenc pápa.
A nyelvek között folyamatosan áramlanak szavak. Többször is megérkezhetnek ugyanabba a nyelvbe, időben vagy térben más-más útvonalon. Eközben addig alakulnak, amíg felismerhetetlenné válik korábbi kapcsolatuk, vagy éppen azonosságuk. Ki gondolta voln...
A római katolikus egyház márciusban pápát választ. Nem ismerjük sem az új pápa személyét, sem a leendő nevét. Az eddig ismert pápaneveket tekintjük át, hiszen valószínűleg bárki lesz az új pápa, ezek közül választ, mint mindig az utóbbi 1100 évben.
Joruba anyanyelvű nyelvészeket képzelünk el, akik a szótagszerkezetről gondolkodnak. Az anyanyelvükből hiányzó zárt szótagokat ők két szótagnak fogják gondolni, amelyek közül a másodiknak hiányzik a magánhangzója. Ezt erősítő példákat találunk a magy...
Megint a szótag. Most arról lesz szó, hogyan függ össze a hangok hangossága a szótagban elfoglalt helyükkel. Állatok és különféle városok példáján mutatjuk be, hogy egy szó eleje lehet egy szótag vége.
A hasonlók közti különbségeket vizsgáljuk, hiszen így tapintható ki a lényeg a különbségek között: a [sín] és [vonat] hangsorok közti különbségnél izgalmasabb a [sín] és [szín] közötti, ahol csak a szó eleji mássalhangzók állnak szemben. Van olyan, a...
Ha a nyelvben valami nem hangzik el, akkor az vagy nincs ott, vagy ott van, csak nem mondjuk és persze nem halljuk. Annak járunk utána, mikor melyik megoldást érdemes feltételezni. A lengyel lányoktól egy jelöletlen bocin át egy elesett orosz katonái...
A magyar névmásoknak nincsen nemük. Az angol személyes névmásoknak csak egyes szám harmadik személyben van. A franciáknak egyes- és többes szám harmadik személyben is. Vagy talán minden személyben. Egy rövid szafari után megmutatjuk, miért.
Szótagolás közben észrevesszük, hogy a szavak széle sokszor nem, vagy nem úgy szótagolható, mint a belseje. Ennek okait keresve belesünk a felszín alá, és ott üres helyeket találunk, ahonnan hangok hiányoznak. A magyar határozott névelőt vizsgáljuk m...
Lingvicizmusnak nevezzük a másik embert nyelvi okokból megbélyegző magatartást. A nyelvi kérdésekben való nagyfokú tájékozatlanság miatt a diszkrimináció sok más fajtáját elítélő emberek számára is lehet sikk lingvicistának lenni. Ezt mutatjuk be Tam...
Megvizsgáljuk, mi köze az orosznak a poroszhoz. Zavarbaejtő ugyanis, hogy például az angolban is pont az a két szó közt a különbség, mint a magyarban, a szó eleji p betű: Russian–Prussian. Látni fogjuk, a magánhangzóik csúszási irányában is hasonlít ...
A buszmegállót is lehet szótagolni, és kiderül, nem is ott, ahol írásban. Leleplezzük az alsós tanítónénit (vagy bácsit), és mérlegre tesszük a szótagot. Klasszikusokat skandálunk, az Odüsszeiát és az Aeneist, hogy kiderüljön, mi nehéz és mi könnyű e...
Tovább hatolunk az angol helyesírás titkaiba. Találkozunk néma és folyékony hangokat képviselő betűkkel, rövidítő szóvégekkel, és látni fogjuk mi történik a szó végétől három szótagnyira. Mi a baj a v betűvel? Hogyan lehet valami kivétel, ha szabályo...
Sok mondatban van alany és tárgy, másokban ezek egyike vagy mindkettő hiányozhat. Magyar és angol mondatokat vizsgálunk és hasonlítunk össze ebből a szempontból. Vicces az autópálya-kezelő, vagy csak nem tud teljesen jól angolul? Mi az angol felszólí...
Az angol helyesírásnak kifinomult módszerei vannak arra, hogy jelölje egy magánhangzó hosszú vagy rövid voltát. A különbség egy macska és Cate Blanchett közt egyetlen néma betű. Miért dupláz a fitt nagyi?
Rendet vágunk az angol helyesírásban és megmutatjuk, miért jó, hogy ilyen régies. Az angol magánhangzók sikamlós történetét vizsgáljuk. Tolják vagy húzzák egymást? Hogyan beszélt Chaucer, Shakespeare és Shaw? Hogyan változhat valami attól, hogy ellen...
Miből tudjuk megállapítani, hogy hosszú-e egy magánhangzó? Hosszú-e a magyarban az [é] és az [á]? És ha igen, vajon az [e] és az [a] hosszú párjai-e? Tetten érjük két új magyar magánhangzó születését, és látni fogjuk a nyelvtan és a fizika összecsapá...
