-
ganajtúrós bukta: @Sándorné Szatmári: Az alapszókincs az olyan szavak amiket nap mint nap folyamatosan haszn...2025. 07. 08, 23:12 Mi bizonyítja, hogy a magyar nyelv finnugor?
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Igen, feltételezem, hogy nem véletlenül maradtak fenn.. Nem ki, hanem rátalálta...2025. 07. 08, 11:17 Mi bizonyítja, hogy a magyar nyelv finnugor?
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 756-hoz kiegészítés.. Az korábbi hozzászólásaimban már több esetben le...2025. 07. 08, 11:12 Mi bizonyítja, hogy a magyar nyelv finnugor?
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Mire alapozod azt, amit írsz ősmondatokról meg nyelvkincs-szerződésről...2025. 07. 08, 11:12 Mi bizonyítja, hogy a magyar nyelv finnugor?
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: @ganajtúrós bukta: Mi is az az alap szókincs? Kálmán Lászlót idézem: "Az alapsz...2025. 07. 08, 11:06 Mi bizonyítja, hogy a magyar nyelv finnugor?
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.

Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Hiába van lehetőség egyre több tartalom esetén a hozzászólásra, a globális annotálhatóság még megoldatlan problémát jelent.
A webes közösségi aktivitás (egyik) lényege az, hogy a felhasználó ott hagyhassa nyomát azon az oldalon, amit meglátogatott, azazhogy hozzászólhasson. Ennek megvalósítása azonban hosszú utat járt be, s most a Google SideWiki eszköztárának jóvoltából új állomáshoz érkeztünk.
Kezdetben a hozzászólások fórumokban zajlottak, amik viszont önálló témákban, a webes tartalmaktól izolált beszédteret jelentettek. Létezett még egy érdekes műfaj, az ún. vendégkönyv, ami teljes weboldalhoz kínált hozzászólási lehetőséget.
A kisebb, konkrétabb, folyó tartalom kommentálhatóságát a blogok tették lehetővé. A blog mint műfaj az összes többi rokon webes kulcsszó közül mára a legerősebbé nőtte ki magát, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy a publikált tartalmak véleményezhetősége alapvető és szinte elengedhetetlen része lett a szájtoknak, és ez az általános séma lassan, de biztosan átszivárgott a hivatásos újságírásba is. Hogy az egyes helyek mennyire blogszerűek, vagy hogy a cikkeket hol hívják még posztnak, az már mellékes. A hangsúly a hozzászólhatóságon van.
Problémát kezdett azonban jelenteni a kommentrendszerek helyi megvalósítottsága. Azaz a felhasználóknak minden egyes új blogon általában vagy regisztrálniuk kell a hozzászólás lehetőségéhez, vagy járulékos adatokat (e-mail cím, nicknév, ellenőrzőkód stb.) kell megadniuk. Ez csak az egyik oldala annak az általános kényelmetlenségnek, hogy ti. a gombamód szaporodó új szolgáltatásokba mind újra és újra regisztrálnunk kell.
A megoldást az egységes azonosító rendszerek (mint pl. az OpenID szolgáltatás) jelentenék, amelyek azonban már természetszerűleg a helyi szint felett működnek, hiszen az interneten megjelenő oldalak egységes kommentelhetősége metarendszert kíván. Emiatt viszont nehézkes ezeknek a rendszereknek a terjedése.
Új irányt jelenthet azonban a Google SideWiki projektje, amit a cég tegnap jelentett be hivatalos blogján, ami kilép a webes platform adta keretek közül, a SideWiki ugyanis böngészőkiegészítésként, pontosabban a Google már létező kiegészítőjében működik (ami egyelőre Firefoxhoz és Internet Explorerhez érhető el, de bizonyára nem kell sokat várni a Google Chrome verzióhoz sem). Az elnevezés a közösségi széljegyzetelésre utal. A programmodullal bármilyen weboldalon megnyithatjuk a széljegyzetet, és beírhatunk megjegyzéseket a Google azonosítónkkal.
Érdekes adalék, hogy a hozzászólások nem időrendi sorrendben jelennek meg, hanem valamilyen relevancia szerint. Ez fontos, hiszen teljesen nyílt rendszerről van szó, ami ugyanazoknak a veszélyeknek van kitéve, mint aminek a Wikipédia (pl. vandalizmus). Izgalmas kérdés, hogy a projekt hogy fogja megállni a helyét.