A felsőoktatást szabályozó törvények módosításainál figyelembe veszik az ombudsman idevágó jelentésének megállapításait és igyekeznek egyértelművé, kiszámíthatóvá tenni a fogyatékossággal élő hallgatók kedvezményeinek és mentességeinek körét és azok elbírálási módját – áll Klinghammer István felsőoktatásért felelős államtitkár levelében, amelyről az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala tájékoztatta csütörtökön az MTI-t.

Szabó Máté, az alapvető jogok biztosa egy korábbi átfogó vizsgálata során megállapította, hogy a fogyatékossággal élő hallgatók jogait nem egységes gyakorlattal érvényesítik az egyes felsőoktatási intézmények, illetve az intézményeken belüli karok, ezért az emberi erőforrások miniszterét kérte az egyértelmű jogszabályi környezet létrehozására. A felsőoktatásért felelős államtitkár válaszában részben egyetértett, részben vitatta az ombudsman megállapításait.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Az egyik vitatott kérdés, hogy nem egységes az ENSZ egyezményben és a felsőoktatásra vonatkozó szabályokban a fogyatékossággal élő ember fogalmának meghatározása. Az államtitkár szerint nem ütközik a jogbiztonság és az esélyegyenlőség biztosításának követelményébe az, hogy a jogszabály a felsőoktatás tekintetében nem nevesíti külön a pszicho-szociális fogyatékossággal élőket. Az államtitkár – az orvosi szakvélemények elbírálásáról szóló ombudsmani felvetésére válaszolva – ígéretet tett arra, hogy a jövőben a biztos javaslatának figyelembevételével vizsgálja meg a felsőoktatási felvételi eljárást.

Klinghammer István szerint ugyanakkor nem sérti a jogbiztonságot és az esélyegyenlőség követelményét, hogy az intézményeken belül eltérően érvényesítik a fogyatékossággal élők jogait, hiszen a felsőoktatási intézmények autonóm módon alakítják szervezetüket. Az államtitkár szerint a felsőoktatási rendszer sokszínűsége miatt nincs szükség az intézményi mentességek, kedvezmények elbírálásának további szabályozására.

Szabó Máté jelentésében kifogásolta, hogy a felsőoktatási intézmények a záróvizsga megszerzését követően sok esetben arra hivatkozva nem fogadják el a fogyatékossággal élő hallgatók nyelvvizsgamentességre vonatkozó kérelmét, hogy a hallgató jogviszonya már megszűnt a felsőoktatási intézménnyel. Az államtitkár válaszában az áll, hogy a kérelmet a hallgatói jogviszony megszűnését követően is elő lehet terjeszteni, ám a kérdés további jogi szabályozása alkalmazási nehézségekhez vezetne. Az államtitkár elismerte, hogy a doktori iskolák esetében a szabályozás nem tér ki a mentesség kérdésére, ám a nyelvvizsga mentességet a doktori iskolákban nem a hallgatói jogviszony fennállása alatt kell vizsgálni, hanem a felvétel során.

Az államtitkár válaszában emlékeztetett rá, hogy 2016-tól az érettségi után a felsőoktatásba belépők esetében is követelmény lesz a nyelvvizsga és a doktori képzésben is ehhez fogják igazítani a mentesség vizsgálatát – zárul az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalának közleménye.