-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Bocs, de általánosságban beszélek a nyilvánosság kérdéséről, amit az említett e...2025. 03. 14, 09:37 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Ugyan nem tudom miről beszélsz, de ha nem vagy képes összerakni, hogy ...2025. 03. 12, 17:14 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: Most én is kijelentem, hogy ezután csak az engedélyemmel idézhetik forrásként amit ide az ...2025. 03. 12, 16:37 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: @cikk "Aki bővebben kíváncsi a kísérletekre, és további hasonlóságokra és különbségekre vá...2025. 03. 12, 16:20 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: @bm: Az említett Koko majom bírta nyilvánvalóan azokat a képességeket, amelyekről a majom ...2025. 03. 12, 16:01 Áttörés: beszélő majmok
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.

Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
A köztudatban élő négy magyar néprajzi tájegység mellett egy ötödiket is bemutatnak az MTA néprajzi kutatásokkal foglalkozó ülésén.
Mint új tudományos felfedezést, egy ötödik tájegységet is bemutatnak a Regionális néprajzi kutatások a Kárpát-medencében című tudományos ülésen, amelyet az MTA Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya közösen rendez az MTA Debreceni Egyetemen működő Néprajzi Kutatócsoportjával hétfőn, a Magyar Tudomány Ünnepe keretében a Magyar Tudományos Akadémián, Budapesten.
Borsos Balázs, az MTA Néprajzi Kutatóintézetének igazgatóhelyettese elmondta, hogy a Magyar kulturális régiók a Kárpát-medencében című előadásában 16 év kutatási eredményét összegzi. A Magyar Néprajzi Atlasz térképlapjainak új szempontú, statisztikai feldolgozását végezte el számítógép segítségével: az atlaszban szereplő települések csoportelemzését készítette el kulturális jellemzőik alapján.
Az elemzésből kiderült, hogy a négy tájegységen (Dunántúl, Észak /Felföld/, Alföld és Erdély-Moldva) kívül kimutatható egy ötödik is, mégpedig a Lippa-Nagyvárad-Debrecen-Miskolc vonal, a nyelvhatár és Erdély nyugati határa által bezárt területen. A kulturális régiók meghatározása segíthet abban, hogy az Európai Unió régiókat előtérbe helyező irányelveire figyelve, a döntéshozók a régiós határokat a kulturális tagolódás figyelembevételével húzzák meg, s ne erőltessenek olyan felosztást, amely esetleg kettévágja az adott egységeket.
Borsos Balázs csak a magyar etnikumot vizsgálta, az atlasz erre adott lehetőséget. Megjegyezte, hogy a szomszédos országok közül csak a magyarok készítettek néprajzi atlasz alapján statisztikai és csoportelemzést a kulturális régiókról. Néprajzi atlaszok ugyanakkor készülnek a szomszédos országokban is, az ötkötetesre tervezett román kiadványból eddig három kötet jelent meg, és Szlovákiában is elkészült egy sokoldalú és gazdag anyagú atlasz.
Megjegyezte, hogy az ilyen vizsgálatok is alátámasztják a népi kultúra újabban előtérbe kerülő egységes, a tárgyi anyagot a folklórral egységben kezelő szemléletének fontosságát.
Az ülésnapon többek között Bartha Elek a vallási régiók néprajzi értelmezéséről, míg Fejős Zoltán a hagyományos tájak és régiók néprajzi átértékelődéről értekezik. A Kulturális régiók a Kárpát-medencében címszó alatt egyebek mellett szó lesz Sárköz tájközpontú, míg a Mura-vidék néprajzi kutatásáról, s a településnéprajzi kutatásokról Erdélyben.