A magát kulturális szervezetnek mondó UVR március 15-én hirdette meg a helyi sajtóban a demonstrációt, a kormánykoalícióba belépett Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) úgymond „aberráns” követelései – a közigazgatási magyar nyelvhasználat, magyar tagozat a marosvásárhelyi orvosi egyetemen (MOGYE), a székely jelképek kifüggesztése – elleni tiltakozásul.

A szervezet azt követeli továbbá a miniszterelnöktől, hogy ne nevezzen ki RMDSZ-es prefektust a Maros megyei kormányhivatal élére. A rádió helyszíni tudósítása szerint román nemzeti színű sálat és kokárdát viselő tüntetők az Avram Iancu-szobor előtti járdán, rendfenntartók gyűrűjében, zászlókat lengetve gyülekeztek, és „A román nyelv az egyedüli úr” feliratú óriás transzparenst emeltek a magasba.

Florin Oproiescu, az UVR elnöke beszédében azt hangsúlyozta: az ország hivatalos nyelve a román, Románia egységes és oszthatatlan nemzetállam, zászlaja pedig a piros-sárga-kék. Hozzátette: ők nem a magyarok ellen tüntetnek, hanem a szélsőséges megnyilvánulások, a szeparatizmus ellen. Ilie Sandru, a Kovászna, Hargita és Maros megyei Románok Civil Fórumának elnöke úgy vélekedett, hogy az RMDSZ szélsőséges szervezet, amelynek Románia szétdarabolása a célja. A beszédek alatt többször a „Hargita, Kovászna: román föld”, és „Székelyföld nem létezik” rigmusokat skandálta a tömeg, és Victor Ponta miniszterelnök lemondását követelte, amiért bevette a magyar érdekképviseletet kormányába – adta hírül a Marosvásárhelyi Rádió.

Az Agerpres hírügynökség szerint a demonstráción petíciót fogadtak el, amelyben az UVR az alkotmány és a törvényesség érvényesítését kéri és azt, hogy tiltsák meg a román föld idegeneknek való eladását. A hírügynökség szerint a demonstráción Gheorghe Funar, a Nagy Románia Párt elnöke, Kolozsvár korábbi polgármestere is részt vett.

A tüntetést a Fekete Márciusként emlegetett, öt halálos áldozatot követelő marosvásárhelyi etnikai összecsapások 24. évfordulóján szervezték meg. 1990. március 19-én, az anyanyelvű oktatást követelő magyarság ellen uszított Görgény-völgyi románok megostromolták a marosvásárhelyi RMDSZ-székházat és több személyt – köztük Sütő András írót – súlyosan megsebesítettek. A marosvásárhelyi Fekete Márciust megelőzően a Vatra Romaneasca szervezett tüntetéseket Erdély-szerte a magyar érdekképviselet „túlzó” követelései ellen.