Juhtúrós galuska
Továbbra sem világos, mi lesz a kisebbségi nyelvhasználati törvény sorsa
Továbbra sem világos, mi lesz a szlovákiai kisebbségi nyelvhasználati törvény módosításának a sorsa, amely kedden kerül második olvasatban a pozsonyi parlament elé.
A Híd magyar-szlovák párt által kidolgozott módosítás egyebek között azt szorgalmazza, hogy a kisebbségi nyelvhasználati küszöböt az eddigi 20 százalékról 15 százalékra csökkentsék. Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy az egyes szlovákiai településeken a kisebbségi lakosság arányának elég csak a 15 százalékot elérnie ahhoz, hogy a hivatalos érintkezésekben használhassák az adott kisebbség nyelvét.
Az indulatos vitákat gerjesztő törvénymódosítási javaslat április elején megkapta a második körbe jutáshoz szükséges támogatást. A második olvasatban számos kifogást és módosító javaslatot nyújtottak be az előterjesztéshez, így jelenleg nehéz megmondani, hogy végül megszavazzák-e a kisebbségi nyelvhasználati törvény módosítását, illetve hogyan fog kinézni a jogszabály végső formája. Ha elfogadásra kerül, akkor biztos, hogy a törvényjavaslat végső formája alig fog hasonlítani az eredeti elképzelésre, és sokkal kevesebbet ad a kisebbségeknek, mint amennyit a Híd akart volna.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Solymos László, a Híd frakcióvezetője hétfőn este elismerte, hogy pártja kissé másképp képzelte el a törvényt. A képviselő nem zárta ki, hogy pártja esetleg visszavonja a parlamenti ülésszak programjáról a jogszabályt. Leszögezte azonban: a tárgyalások a törvényről már nagyon hosszú ideje folynak, így a javaslatot visszavonni a Híd nem szeretné.
Az ellenzék ugyanis rendkívül élesen bírálja a módosítást, határozottan ellenzi a mostani nyelvhasználati küszöb csökkentését. Ugyanakkor különféle kifogásokat emelt a koalíciós Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) és a Szabadság és Szolidaritás (SaS) keretében működő Igor Matovic képviselő vezette Egyszerű Emberek frakció is. Mindkét csoport ellenzi a nyelvhasználati küszöb csökkentését 15 százalékra, a KDH 18 százalékot javasol, s több más feltételt is megfogalmazott.
„A százalékok a településeken a kisebbségi nyelvek számára a nyelvhasználati törvény legkevésbé fontos részét képezik. Teljes mértékben azonban meg fog felelni a szlovák politika logikájának, ha rajtuk bukik meg a törvény. Az idegengyűlölő politikusok ugyanis éppen az ilyen számokon tudják érthetően megmutatni választóiknak, milyen határozottan harcolnak a telhetetlen magyarok ellen” – írja a Sme című liberális politikai napilap keddi első oldalas jegyzetében.
Peter Morvay, a szerző rámutat: a harc jogos lenne, ha valóban fennállna az a veszély, hogy Szlovákiában bárhol nem lehet majd szót érteni a hivatalokkal szlovákul. „Nálunk (Szlovákiában) azonban csak az a privilégium van veszélyben, hogy mindenkinek mindenütt mindenben igazodnia kell az egyetlen többségi nemzet tagjaihoz. Máskülönben azok – ahogy Matovic képviselő fogalmazott – idegennek éreznék magukat saját országukban” – húzza alá a szerző. „E logika szerint a következő lépés az lehetne, hogy Szlovákia minden vendéglőjében kötelezően juhtúrós galuskát kellene főzni” – zárja ironikusan jegyzetét Morvay.
A legolvasottabb szlovák napilap kommentárjában bírálja a kormánykoalíció pártjait, hogy nem képesek „értelmes álláspontra helyezkedni” a kisebbségi nyelvtörvény ügyében. „Ha a kisebbségi jogok kerülnek napirendre, akkor a politikai ésszerűség még korábban veszik el, mint minden más alkalomkor” – olvasható Marián Lesko írásában. Szerinte a KDH alapvetően azért nem akarja támogatni a kisebbségi nyelvhasználati törvény módosítását, nehogy választói megvádolják, hogy túlzottan előzékeny a kisebbségekkel szemben.
Az újság bírálja Matovicot is, hogy a kisebbségi nyelvhasználati törvény módosítását „rejtett magyarosítási kísérletnek” minősítette. „Amennyiben Matovic kitartana azon álláspontja mellett, hogy a törvénymódosítás a nem magyar lakosság magyarosításának rejtett formája, mentálisan átmenne a másik oldalra. Átmenne Slotához, Ficóhoz, s ahhoz az állásponthoz, miszerint a kisebbségi jogok támogatása árt a nemzetnek” – véli Lesko.
Hozzászólások (11):
Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
11
peterbodo
2011. május 27. 07:34
@Fejes László (nyest.hu): hehe. elnézést, ilyen a nyelvhasználatom. Egyébként fenntartom, hogy a fordítás nem jó, ha a szónak sokkal elterjedtebb egy másik jelentése. Ettől függetlenül nem elviselhetetlen, ha valaki ezt használja, csak szerintem a megértést nem segíti.
A túrók dolga tényleg bonyolultabb. ezt mutatja, hogy magyarul csak a meglevő szavainkkal tudjuk leírni vagy azt mondjuk, hogy liptói túró, amiről szintén nem tudjuk, hogy mi (gondolom nem véletlen, hogy mi is brindzának hívjuk). Van többféle brindza is juh, nyári, téli (utóbbi kettőben tehéntej is van, a téli gomolyaszerű), de egyik esetben sem használják a tvaroh kifejezést, míg az ovcˇí tvaroh egyébként létező fogalom.
10
Fejes László (nyest.hu)
2011. május 26. 22:39
@peterbodo: Én Önt személyesen nem ismerem, nem tudom, egyébként mennyire toleráns nyelvi vagy egyéb kérdésekben, de a "nem galuska (halusˇky), hanem sztrapacska magyarul" ajánlatnak tűnik jobb fordításra, hanem egy kijelentésnek, mely szerint a fordítás nem jó. De ha az én szövegértelmezési készségemmel van probléma, akkor elnézést kérek.
A Magyar értelemző kéziszótár szerint a brindza 1. Liptói túró. 2. Kecsketejjel készült juhsajt. (liptói vagy liptai: Juhtejből készült, egy kissé csípős túró).
TESZ: juhsajt, juhtúró
Bakos: juhtúró
Ha ehhez most még azt is hozzávesszük, h a sajt- és túrókészítmények határa milyen ingatag...
9
peterbodo
2011. május 26. 20:30
@Fejes László (nyest.hu): Köszönöm az intoleránsozást, de ezt meg én nem hagyhatom szó nélkül, mivel akik ismernek tudják, hogy nem igaz: sőt. Én is Nádasdytól kezdve az összes szokásos forrást végigidézem, ha ilyennel találkozok. Én nem mondtam, hogy elfogadhatatlan, ha valaki galuskának mondja, hanem ajánlottam egy szerintem jobb (közérthetőbb, pontosabb, elterjedtebb) fordítást. Szerintem, ha ez kiveri a biztosítékot, az már fanatizmus, és erre azt tudom mondani, hogy ilyen alapon esernyőnek is lehetne fordítani mindent, mert ha én így használom, akkor jogom van hozzá :)).
Esernyő esernyő esernyő, esernyő esernyő. Esernyő.
Ja, és a brindzáról azt olvastam, hogy az inkább valami sózott, reszelt juhsajt, túrószerűen erjesztve, de emellett van hagyományos juhtúró is. :)
8
Fejes László (nyest.hu)
2011. május 26. 12:42
@peterbodo: "Szlovákiában használják a brindzás(!) galuska elnevezést is, de ez már-már kódváltás" -- Nem értem, mitől lenne kódváltás. A brindzát a magyarországi magyarban is használják.
"Mint amikor az erdélyi nyelvhasználó azt mondja, hogy a tunelben ragadtunk, mert kifogyott a motorina." -- Ez sem kódváltás, az ő nyelvében így van.
"ettől függetlenül lehetne használni, ha az irodalmi nyelvben a juhtúrós galuskának ne lenne más jelentése. A kapros juhtúrós galuska is nagyon finom harcsapaprikással, de abban galuska/nokedli van, nincs benne krumpli. " -- Ez olyan, mintha valaki azt mondaná, hogy a cukorral meghintett túrós tésztát nem lehet túrós tésztának nevezni, mert a túrós tészta sós és pörccel szolgálják fel. Ezzel szemben van, aki krumplival csinálja a juhtúrós galuskát, van, aki anélkül. Ill. megengedem: van, akinek a nyelvében a sztrapacska és a juhtúrós galuska között ez a különbség, de senki nem várhatja el, hogy másnál is így legyen.
"A brindza nem juhtúró ;)" -- Erre azért szeretnék magyarázatot kapni.
Egyébként az általam beidézett szócikk is azt írja: "A mai szlovák nyelvhasználatban már csak a káposztás sztrapacskát nevezik “borzaskának”: (kápustové) strapačky." (Természetesen a korábbi nyelvhasználat sem "jobb" a mostaninál.)
Egyébként az ellenállás nem "heves", de a nyelvi intoleranciát nem hagyhatjuk szó nélkül. (Egyébként jól tesszük, mert máris érdekes fdolgokra derült fény. :)
7
peterbodo
2011. május 26. 11:40
na, találtam egy érdekes írást, és egy toleráns megfejtést.
Az írás:
www.foodandwine.hu/2009/07/27/szlovakiai-konyha-1-bryndzove-halusky-
A megfejetés a kommentekből:
Gratulálok a kitűnő íráshoz. Csak egy kis nyelvi kiegészítést engedjen meg, amely a magyar tévedést is magyarázza.
A szlovák köznyelv (nem a nyelvjárások)régebben megkülönböztette a strapačky (sztrapacski) és halušky (haluski) burgonyával, ill. nélküle készült galuskát, a feltéttől függetlenül is. A strapatý szó jelentése kócos, borzas, mivel a reszelt nyers krumpli borzassá tette a galuskát.
A mai nyelhasználatban már csak a káposztásat nevezik “borzaskának”: (kapustové) strapačky. Ennek egyik oka, hogy káposztával tényleg borzasabbnak tűnik. A másik ok talán az a sajnálatos tény, hogy az éttermek főtt krumplival készítik a galuskát, mivel mutatósabb a tányéron, mint a szürkésebb, ugyanakkor zamatosabb, “jól fésült” társa.
A magyarok tehát “jól” tévednek, amikor sztrapacskának nevezik a bryndzové haluškyt, csak az elnevezés egy korábbi nyelvhasználatot tükröz. Ennek ellenére, aki tényleg juhtúrós sztrapacskát szeretne enni egy szlovák étteremben, bryndzové haluškyt rendeljen!
6
peterbodo
2011. május 26. 11:31
ja, és hab a tortán: A brindza nem juhtúró ;). De persze, ha toleránsak vagyunk akkor igen.
5
peterbodo
2011. május 26. 11:13
@Fejes László (nyest.hu): Hát igen, az a gond ezekkel a wikis hivatkozásokkal, hogy ugyanúgy egy nyelvhasználó véleménye, mint mondjuk az enyém. Egyébként tudom, hogy Szlovákiában használják a brindzás(!) galuska elnevezést is, de ez már-már kódváltás. Mint amikor az erdélyi nyelvhasználó azt mondja, hogy a tunelben ragadtunk, mert kifogyott a motorina. Én fórumokon úgy láttam, hogy a helyi beszélők ezt nem tartják igényes nyelvhasználatnak. Persze ez is nyelvi intolerancia, csak azért jelzem, hogy az a jelentés amiben az MTI használta az egy szűk területre korlátozódik és ott sem általánosan használt. ettől függetlenül lehetne használni, ha az irodalmi nyelvben a juhtúrós galuskának ne lenne más jelentése. A kapros juhtúrós galuska is nagyon finom harcsapaprikással, de abban galuska/nokedli van, nincs benne krumpli. Egyébként nem tartom igazán fontosnak ezt a kérdést csak mivel ez a cikk kulcsszava gondoltam teszek egy megjegyzést, és meglepődtem a heves ellenálláson.
4
Fejes László (nyest.hu)
2011. május 26. 10:13
@peterbodo: Tökéletesen egyetértünk abban, hogy a szó etimológiája nem azonos a jelentéssel (l. pl. a pogácsa - focaccia esetét). Abban azonban nehéz egyetértenünk, hogy amiben burgonya van, azt nem lehet galuskának nevezni. Éppen az ön által hozott példák is azt mutatják, hogy a nyelvhasználat e terminusok körében ingadozik.
A tisztázatlanságra egy jó példa: "Szlovák nyelvterületen "nokedle"-nek nevezik a szaggatott, ám burgonya nélkül készült tésztát (a sztrapacska készül burgonyával). A galuska szlovákul "halušky"." (https://secure.wikimedia.org/wikipedia/hu/wiki/Galuska)
Egy másik szócikk egy ideig az Ön álláspontját képviseli: "A sztrapacska (szlovákul strapačky) szlovák eredetű tésztaétel. A tésztája (halušky) leginkább a nokedlihez hasonlít, különbség azonban, hogy burgonyát is tartalmaz." (Már ha a nokedlit elfogadjuk a galuska 100%-os szinonimájának.) Később azonban pont az Önével ellentétes állásponton van: "Magyarországon sokan összekeverik a juhtúrós galuskával (bryndzové halušky), amelyben a káposzta helyett juhtúrót és a hús helyett többnyire sült szalonnát tesznek a tésztára." (https://secure.wikimedia.org/wikipedia/hu/wiki/Sztrapacska)
Természetesen az "összekeverik" itt is a nyelvi intolerancia eredménye: a bejegyző, aki feltehetően szlovákiai, vagy a szlovák kultúrához erősen kötődő magyar, nem bírja elviselni, hogy mások nyelvhasználata eltér az övétől...
3
peterbodo
2011. május 26. 08:48
@Fejes László (nyest.hu): Az etimológiának szerintem nem sok köze van a jelentéshez, és így a helyes fordításhoz. Szabolcsban a galuska tésztát jelent, Erdélyben a tészta sütemény, és a laska a tészta. Ettől függetlenül hiba lenne az ottani tésztát itteni tésztának fordítani, mert mást jelent, hiába közös az etimológia. A galuskában nincs krumpli, a sztrapacskában meg van. Ettől függetlenül persze mindenki úgy fordít a saját honlapján, ahogy akar...
2
Fejes László (nyest.hu)
2011. május 25. 15:10
@peterbodo: Természetesen mi is tisztában vagyunk vele, hogy ezt az ételt a magyar irodalmi nyelvben sztrapacskának hívják. A szöveget nem csupán azért nem korrigáltuk, mert MTI, hanem azért sem, mert elképzelhetőnek tartjuk, hogy Szlovákiában, ill. annake gy részén az ott élő magyraok is így használják. Egyébként a halušky a galuska etimológiai megfelelője, és a sztrapacska valóban galuska (akárcsak a gnocchi, ami a nokedli etimológiai megfelelője, és azt is szokás galuskának nevezni), tehát semmi szükség a korrekcióra.
1
peterbodo
2011. május 25. 14:27
Tudom, hogy MTI, de nem galuska (halusˇky), hanem sztrapacska magyarul.