A Terminátor filmek hírhedt Skynet rendszere a Sarah Connor krónikái sorozat szerint már vidáman osztogatja a pofonokat – hiszen e verzió szerint (a filmekben már jóval előbb eljött a gyászos dátum) 2011. április 19-én a katonai rendszer függetlenítette magát az emberi irányítástól és nekilátott az emberiség teljes kiírtásának. Ennek örömére a pcmag.com ötös listával rukkolt elő, megvizsgálandó, van-e ma olyan számítógépes hálózat a világon, ami egy szép napon öntudatra ébredve elpusztíthatja a világot.

A cikkíró megállapítja, hogy a mesebeli Skynet létező kihívóinak szélsőségesen nagy számítási kapacitással kellene bírniuk, képeseknek kell lenniük a tanulásra és arra, hogy újraprogramozzák magukat, továbbá hozzá kell férjenek a kormányzati és katonai hálózatokhoz is. Manapság nincs olyan rendszer, aminél mindezek a feltételek együttesen fennállnak, de van néhány olyan, ami esetleg alapja, netán részegysége lehet egy jövőbeli, szuperintelligens rendszernek.

Kedves összeesküvés-elmélet-kedvelő olvasóinknak az alábbiakban kkínálunk tehát néhány borzongásra kitűnő alkalmat adó percet.

1.  IBM Watson

A számítógépes rendszer, ami arról lett híres, hogy Jeopardy játékban alázta meg emberi versenytársait nyílt adásban, másodpercenként 500 gigabájtot dolgoz fel, kitűnően ismeri fel és elemzi az emberi beszédet, nyelvet. Mindemellett tanul sikeres és sikertelen próbálkozásaiból: e tapasztalatai alapján igyekszik finomítani választásait.

Egyelőre nem ér el fontos korrmányzati vagy katonai szervereket, így támadásától most még nem kell tartanunk. A mérnökök orvosi területen kívánják bevetni, ahol a jobb döntéshozatalban segítené az orvosokat és a betegeket. Ugyanakkor nem nehéz elképzelnünk Watsont, amint tábornokoknak ad tanácsot fontos katonai döntésekben...

Az alábbi videón Watson megsemmisítő csapást mér az emberi lényekre:

2. A DARPA GILA rendszere

Az amerikai DARPA (az Egyesült Államok védelmi kutatásokat koordináló ügynöksége) 2008-ban automatizálta katonai légiirányítását egy mesterséges intelligenciával kiegészített rendszerrel. Ugyan a GILA számítási kapacitásáról nincsenek hírek, annyi biztos, hogy a rendszer számos forrásból – emberi légiirányítók, kézikönyvek, szituációs példák – dolgoz fel adatokat és ezekkel nem kizárólag „menj erre–menj arra” feladatokat lát el, hanem saját tudását folyamatosan bővíti: kifejezett tanulási célokat fogalmaz meg; számon tartja, miről nem tud még eleget, vagy miről kell még további információkat szereznie. A rendszer megkísérel „rájönni” dolgokra, emellett tolerálja a hibákat és a hiányzó adatokat, különböző „mi lenne ha...” lehetőségeket vázol fel és választja ki a legjobb megoldásokat.

Mivel a rendszer vadászgépeket és robotrepülőgépeket is igazgat, a cikkíró szerint izgalmas lenne elképzelni, hogy némi skálázást követően GILA esetleg odáig fejlődne, hogy a „mi lenne, ha...” lehetőségek közé belevenné azt az ötletet is, hogy „mi lenne, ha ezt a sok embert most kicserélném gépekre?”

Nem kis munka...

3. Google

A cikkíró az összeesküvés-elméletek egyik kedvenc tárgyát, a Google-t is belveszi összeállításába. Hiszen a Google mindenhol ott van, Androidos készülékeken minden kattintást, minden keresést, minden hangutasítást eltárol valahol (bár mindennek többségét anonim módon teszi). A Google számos alkalmazását használják kormányzati alkalmazásokban, a keresőóriás pedig milliárdokat áldoz új szoftverek kifejlesztésére. A cégről mindenki tudja, hogy gyakran hoz ki megoldásokat túl korán, nem számolva a közvetkezményekkel (gondoljunk csak a Google Buzzra és a számtalan adatkezelési problémára).

Mi lenne, ha a Google egy szép napon egy valamennyi alkalmazására hozzáférő, összetett tanuló algoritmust aktivál, ami túl gyorsan lesz túl okos? Ha ők nem, hát akkor az Apple megcsinálhatja – állapítja meg a szerző a cég minap átadott, nem teljesen publikus célú, hatalmas adatközpontjára hivatkozva.

Képünkön egy öntudatos Google tolmács

4. A Kék Agy Projekt

Henry Markham svájci kutató 2005-ben indította projektjét azzal a céllal, hogy az agyműködés folyamatait aprólékosan leképezve egy gondolkodó, érző mesterséges agyat hozzon létre 2018-ra. Kutatása már most is dollármilliókat vonzott, egy évvel ezelőtti bejelentése szerint pedig a projekt IBM Blue Gene számítógépe 10 ezer neuron működését szimulálta – ami egy patkányagy kis részlete működésének modellezéséhez volt elegendő. Markham projektje emellett az emberi neokortex szimulációjában is eredményeket ért el.

A projektvezető szerint a következő lépéshez egy több milliárd dolláros, kimondottan a projekt céljaihoz igazított szuperszámítógép létrehozására lenne szükség.

Ugyan a Kék Agy Projekt katonai alkalmazásáról nem esett eddig szó, de nem kizárt, hogy éppen ezekre az eredményekre lesz szüksége Watsonnak és társainak ahhoz, hogy igazán autonóm döntéseket hozhassanak a jövőben...

5. ECHELON

Íme az összeesküvés-elméletek híveinek másik nagy szereplője, az amerikai kormányzat titokzatos megfigyelőrendszere, ami minden típusú kommunikációt szemmel tart. Ugyan sokat nem lehet tudni a szupertitkos programról, annyi azonban biztos, hogy az ECHELON (Wikipedia link csak angolul: kiábrándító a magyar összeesküvés-elmélet-hívők teljesítménye!) első számú prioritása, hogy olyan kulcsszavakat keres, amelyek terrorista és egyéb rossz szándékú tevékenységekre utalhatnak.

Természetesen arról sem lehet sokat tudni, hogy mire támaszkodik az ECHELON az elképzelhetetlen mennyiségű, valószínűleg több milliárd email, telefonbeszélgetés, SMS, fax és egyéb más adat feldolgozása során. Az ugyanakkor valószínű, hogy egy hatalmas szuperszámítógépről van szó, ami minden bizonnyal alkalmaz a Watsonéhoz hasonló algoritmusokat annak érdekében, hogy elválassza az ocsút a búzától – hogy kiválassza a megfelelő mintákat és tanuljon belőlük.

Bár mindez csak feltételezés, de nagyon valószínű, hogy az ECHELON-nak van hozzáférése a katonai hálózatokhoz. Egy ilyen intelligens rendszer minden bizonnyal felbecsülhetetlen hírszerzési információhoz juttatja gazdáit – no és az is elképzelhető, hogy egyre inkább támaszkodnak döntéshozó algoritmusokra is a fejlesztése során: ismerve, hogy időnként mennyire életbevágó lehet a gyors döntéshozatal, nem kizárt, hogy e döntések mind nagyobb hányadát bíznák a gépre. Innen nézve tehát az ECHELON rendszernek van a legnagyobb esélye, hogy „öntudatra ébredjen”, azaz saját kezébe vegye az események (esetleg bizonyos események) irányítását.

Blenheim, Új Zéland: a Waihopai Állomás az Echelon rendszer része... senki nem tudja, mi történik odabent
(Forrás: Jessica Jones)

Forrás

Five Real Computer Systems That Could Become Skynet