Többeknek már az sem tetszett, hogy míg más államok valamilyen jelképüket, híres személyiségeket, nemzeti növényeket vagy állatokat, épületeket, tájakat stb. helyeznek el az érme hátoldalán, Észtország a határait teszi az érmére: ez másik tagállamnál nem fordul elő. Most azonban kiderült, hogy ezek a határok sem stimmelnek.

Az észt egyeurós hátoldala
(Forrás: Wikimedia commons)

Az érmén ábrázolt határokkal szemben az Észtországban élő szettuk emeltek kifogást. Problémájuk megértéséhez több mint 90 évet vissza kell pörgetnünk az idő kerekét.

1920. február 2-án írták alá az Észtország és Oroszország közötti tartui békét. Ebben rögzítették Észtország keleti határait. 1940-ben a Szovjetunió megszállta Észtországot, és a független államból szovjet tagköztársaság lett. 1941-ben Németország foglalta el Észtország területét, 1944 során megint a szovjetek szállták meg. 1944. augusztus 15-én az Észtország délkeleti csücskében található Petserimaa járás háromnegyedét az Orosz SZSZSZK Leningrádi területéhez csatolták, majd alig egy hét múlva a Leningrádi terület déli részéből létrehozták a Pszkovi területet: Petserimaa túlnyomó része ma is ide tartozik. 1944. december 6-án  pedig a Leningrádi területhez csatolták Észtország a Narva folyótól keletre eső területeit, azaz az ország északkeleti részét.

Bár a világ de facto elismerte Észtország (illetve Lettország és Litvánia) bekebelezését, de jure sosem tette meg. Éppen ezért mondhatjuk, hogy 1991-ben Észtország helyreállította függetlenségét (és nem egyszerűen függetlenné vált). A nemzetközi jog szerint ma is a tartui békében megállapított határok érvényesek.

Az Észtországtól és Lettországtól Oroszországhoz csatolt területek
(Forrás: Wikimedia commons)

Azonban az észteknek volt annyi realitásérzékük, hogy ezeket a területeket nem követelték vissza. (Már csak azért sem, mert e területeket is jelentősen eloroszosították.) Arra törekedtek, hogy megkössék Oroszországgal az új határra vonatkozó megállapodást. A kétezres évek közepéig Oroszország azonban erre sem volt hajlandó, mert úgy vélték, a határral kapcsolatos bizonytalanság miatt Észtországot sem a NATO-ba, sem az Európai Unióba nem fogják felvenni. Végül a megállapodás létrejött, alá is írták, ám az észt parlament egy olyan kiegészítéssel ratifikálta, mely említi a tartui békét és a szovjet megszállást, ezért az orosz parlament egyáltalán nem volt hajlandó ratifikálni. Határszerződés tehát van is, meg nincs is.

A szettuk az egykor Petserimaa járásban élnek, jelentős részük ma is az Oroszország által elcsatolt területen. Érthető hát, hogy nem tetszik nekik, ha az euróérme is a területükről való lemondásra emlékezteti őket. Álláspontjuk szerint az érmékre nem az Észt Köztársaság, hanem az Észt SZSZK határai kerültek.

Forrás

Сето усмотрели несправедливость в изображении Эстонии на евромонетах