A javaslat szerint a közoktatási intézmények a 9-10-11. évfolyamok valamelyikén szervezik meg a határon túli kirándulásokat, amelyeknek pályázati támogatásakor előnyt élveznek a külhoni iskolával cserekapcsolatban álló hazai iskolák.

A vitaanyag rögzíti, hogy az óvodák hároméves kortól fogadják a gyermekeket, s ötéves kortól kötelező az óvodai nevelésben részt venni. A gyermekek tankötelezettsége hatéves korban kezdődik, és 17 éves korukig tart.

Kitér arra is, hogy ingyenes a gyermekek számára az állam, az önkormányzatok és az egyházak által fenntartott óvodák, iskolák – valamint a helyi önkormányzati kötelező feladatellátásban részt vevő bármely iskola – látogatása a tankötelezettség végéig, illetve az érettségi vizsgáig.

Ugyancsak ingyenes a második szakképzettség megszerzése, továbbá a pedagógiai szolgáltatások és szakszolgálatok igénybe vétele. A tankönyvek az általános iskolában ingyenesek, az iskola tulajdonát képezik. A központi költségvetés biztosítja a közoktatási intézmény működéséhez szükséges pedagógus és egyéb alkalmazotti létszámra megállapított átlagbér (és annak járulékai) szerinti támogatás összegét.

Az intézményfenntartók biztosítják az intézménynek a működéshez szükséges további (épület-fenntartási, karbantartási, beruházási, eszközbeszerzési) támogatásokat, illetve további bér- vagy dologi juttatásokkal javíthatják az intézmény működésének feltételeit.

Az általános iskola nyolc évfolyammal működik, amelyet megelőzhet, illetve követhet egy-egy általános iskolára, illetve középfokú iskolára felzárkózást biztosító, előkészítő tanév. Előkészítő osztályt a hétéves kort elért, de az iskolai tanulásra még nem képes gyermekek számára legalább nyolc fő esetén kell szervezni. Ha a tanulót az általános iskola után valamilyen oknál fogva nem vettek fel a középiskolába, ám az általános iskola utolsó osztályának megismétlése vagy szakiskolai felkészítő osztály elvégzése pedagógiai szempontból nem indokolt, akkor a következő tanévben az általános iskola javaslatára a Hídprogram keretében úgynevezett nulladik évfolyamra járhat.

Alsó tagozaton a nevelés folyhat összevont osztályokban is, és minden településen, ahol ezt legalább nyolc szülő igényli, működnie kell az alsó tagozat feladatait ellátó tagiskolának. A közoktatási intézmény alapítója, fenntartója lehet állami, önkormányzati, egyházi és más szervezet, illetve személy által, továbbá pedagógusképzést folytató felsőoktatási intézmény által (gyakorlóiskola) alapított, fenntartott intézmény.

A közoktatásban a nevelés-oktatás tartalmi egységét a Nemzeti alaptanterv biztosítja, amely egyúttal a központi kerettantervek és a helyi tantervek alapját is képezi. A vitaanyag rögzíti, hogy az általános iskola második év végétől a bizonyítványban a nevelőtestület osztályzatokkal fejezi ki a tanulmányi teljesítményt. Az évközi érdemjegyeket és az év végi osztályzatokat szóbeli vagy írásbeli szöveges értékelés kíséri. Az intézmény az osztályozás helyett dönthet a szöveges értékelés mellett.

Az általános iskolákban tilos felvételi vizsgát vagy felvételire előkészítő tanfolyamot szervezni és tartani. Sport- és művészeti tagozatokra a gyermekek felvétele alkalmassági vizsga letételéhez köthető. Azokban az érettségit adó középiskolákban, ahol az előző három év átlagában a jelentkezők száma meghaladja a felvehető létszámot, felvételi vizsga szervezhető. Az érettségin a tanuló magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv, egy választható természettudományos tantárgy (biológia, fizika vagy kémia és egy kötelezően választandó tantárgyakból ad számot a tudásáról.

A kormány – a Felsőoktatási és Tudományos Tanács és a rektori konferencia véleményének kikérése után – rendeletben határozza meg, hogy a felsőoktatási intézménybe történő felvételhez az érettségi mely tárgyaiból kell emelt szintű vizsgát teljesíteni.

Az érettségi megkezdésének feltétele a középiskolai bizonyítvány megszerzése, amelynek tartalmaznia kell, hogy a tanuló 60 óra önként választott társadalmi tevékenységet végzett az érettségire jelentkezésig. A 26. év betöltése után társadalmi tevékenység igazolása nélkül is lehet – költségtérítéses formában – érettségire a jelentkezni. A hat és nyolc évfolyamos gimnáziumokban a két kötelező idegen nyelv mellett egy harmadik tanulása is kötelező. A nyolc évfolyamos gimnáziumban meg kell teremteni a feltételeket a negyedik idegen nyelv fakultatív tanulásához.

A sajátos nevelési igényre és a különleges bánásmódra való jogosultságot a pedagógiai szakszolgálatként működő szakértői bizottságok állapítanák meg a közoktatási intézmény, a szülő és más, jogszabályban meghatározott fél kezdeményezésére. A vizsgálaton való részvétel a gyermek és a szülő részére kötelező, annak útiköltségét a társadalombiztosítás a szülő részére megtéríti, s a vizsgálatot legalább évente meg kell ismételni addig, amíg a gyermek, tanuló minősítése fennáll. Kezdetben utazó bizottság végzi a vizsgálatot, később vizsgálati eszközökkel felszerelt diagnosztikai kisbusz járja a településeket.

Az indítvány szerint a pedagógusnak joga, hogy bizonyos időközönként, támogatás mellett alkotói szabadságra menjen. A közeljövőben létre jönne a Pedagógus Kamara, amely a közoktatásban alkalmazott pedagógusok országos szintű szakmai véleményező, javaslattevő, és döntéshozó testülete lenne.

Azok az egyszerűsített honosítási eljárással magyar állampolgárok lesznek, ugyanazon a jogokkal vehetnek részt a magyarországi közoktatási rendszerben, mint a magyar állampolgárok.