Peking hivatalosan is tiltakozott amiatt, hogy Japán saját nevet adott a Tiaojü- (japánul: Szenkaku-) szigethez tartozó egyes területeknek. A 39 lakatlan sziget megnevezését tartalmazó tokiói névsor pénteken került nyilvánosságra.

Az üggyel kapcsolatban Hung Lej (Hong Lei) kínai külügyi szóvivő közleményében kijelentette: a japán részről tett bármilyen egyoldalú lépés a Tiaojü-szigettel és a hozzá tartozó szigetecskékkel kapcsolatban törvénytelen és érvénytelen. E területekre vonatkozóan leszögezte: azok ősidők óta Kína területének szerves részét képezik, s felettük Kína vitathatatlan szuverenitást élvez.

„Mindegy milyen neveket ad Japán a Tiaojü-szigethez kapcsolódó kis szigeteknek, az nem fog változtatni a tényen, hogy ezek Kínához tartoznak” – hangoztatta a szóvivő. A diplomáciai üzenettel párhuzamosan szombaton hivatalos dokumentumban ismertették a Tiaojü elnevezés pontos kiejtését, és azt is, hogy a Kelet-kínai-tengeren található szigetcsoport körülbelül 356 kilométerre van a kínai Vencsoutól (Wenzhou), 385 kilométerre Fucsoutól (Fuzhou) és 190 kilométerre helyezkedik el az északkelet-tajvani partoktól.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

A kínai törvények szerint az országhoz tartozó szigetek védelmét ellátó állami óceánügyi hivatal ad hivatalos nevet a tengereknek és a szigeteknek – derül ki a Hszinhua hírügynökség jelentéséből. A mostani alkalommal Pekingben 70, a Tiaojü-szigethez tartozó kis sziget pontos (kínai) nevét adták ki. A kínai kormány által jóváhagyott listát az óceánügyi hivatal és a polgári ügyek minisztériuma is közzétette a honlapján.

A szigetcsoport hovatartozásának történetét eltérően magyarázzák Japánban  és Kínában. Térképészeti és egyéb írásos nyomok alapján Kína 1534-től vallja a területéhez tartozónak, és úgy véli, hogy az első kínai-japán háborúban elfoglalt területeket később az 1952-ben érvénybe lépett San Franciscó-i békeszerződés értelmében vissza kellett volna kapnia. Japán ezt nem ismeri el.