Két év múlva megszülethet Ausztriában az etnikai kisebbségekről szóló törvény módosítása a kancellári hivatal várakozása szerint – ezt Josef Ostermayer államtitkár jelentette be csütörtökön a témában rendezett bécsi vitaindító rendezvényen.

A témával kapcsolatban az osztrák politikában leginkább a karintiai szlovénok helységnév-használatának kérdése szerepel a napirenden. A kormány is mindenekelőtt ennek az évek óta húzódó vitának a rendezésére törekszik.

A 2008-ban hivatalba lépett koalíció programjában szerepel, hogy átdolgozzák a nemzeti kisebbségekről – osztrák elnevezéssel népcsoportokról – szóló törvényt, a népcsoport-tanácsokat is bevonva a folyamatba. Az osztrák pártokra is kiterjesztendő folyamat keretében 2010-ben munkacsoportok alakulnak majd.

A meghívott előadók – szakértők, egyetemi kutatók, illetve a gazdasági élet képviselői – közül többen is hangsúlyozták, hogy az emberi jogi szempontok mellett a kétnyelvűség erősítése a népcsoportok lakta területeken gazdasági érdeke is Ausztriának, hiszen értékesebb munkaerőt jelenthet. „A kisebbségpolitika regionális fejlesztést is jelent” – fogalmazott Dietmar Larcher, a dél-tiroli Bozeni (Bolzanói) Egyetem vendégoktatója.

A népcsoportok képviselőinek részvételével megrendezett vitanapon felidézték azt a szeptemberben közzétett javaslatot is, amelyet az Ausztriai Népcsoportközpont felkérésére készített egy szakértői csoport. A javaslat egységes jogi helyzetet szorgalmaz az egyes ausztriai népcsoportok, köztük a magyarok számára. Egyik fontos célkitűzése javítani a kisebbségi jogok érvényesítésének feltételeit. Ennek érdekében jogi személyiséggel ruházná fel a népcsoportokat, és bizonyos jogokat – mint például a kétnyelvű helységnévtáblákhoz fűződő jog – a kisebbség tagjainak egyéni joga mellett a népcsoportok kollektív jogaként is rögzítene.

Az osztrák kormány egyelőre nem foglalt állást a tervezetről. A Burgenlandon kívüli magyar szervezeteket tömörítő Ausztriai Magyar Szervezetek Központi Szövetségének elnöke az MTI-nek adott korábbi nyilatkozatában elmondta: egyetért azzal a felvetéssel, hogy jogi személyiséget kapjanak a népcsoportok. Deák Ernő mindamellett hangsúlyozta: összességében nem sok reményt lát arra, hogy a következő években jelentős változás történjen a népcsoportokat érintő szabályozásban. Sem az osztrák gazdasági, sem a belpolitikai helyzet nem kedvez a változtatásoknak - mondta.