-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Korábban számos valóban értelmetlen bejegyzések és viták fóruma is volt helyenk...2025. 05. 18, 16:36 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: A viták az új cikkek hiánya és a vitaképes kommentelők elmaradása miat...2025. 05. 14, 10:56 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 43 Remélem, hogy a 43. hozzászólást már nem törlitek (.. ezt is mentet...2025. 05. 14, 08:39 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
ganajtúrós bukta: @Sándorné Szatmári: Erről igazából nem tudok és nem is akarok nyilatkozni, de hogy az lenn...2025. 05. 03, 21:09 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
ganajtúrós bukta: @Sándorné Szatmári: Erről igazából nem tudok és nem is akarok nyilatkozni, de hogy az lenn...2025. 05. 03, 21:09 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.

Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
A szlovákiai magyaroknak csak 4 százaléka beszél az otthonában többnyire szlovákul, 21 százalékuk a magyart és a szlovákot felváltva használja.
A szlovákiai magyarok mintegy négy százaléka beszél az otthonában többnyire szlovákul, 21 százalékuk a magyart és a szlovákot felváltva használja, míg 75 százalék esetében alapvetően a magyar a családi kommunikáció nyelve – derült ki egy szociológiai felmérésből, amelynek eredményét csütörtökön hozták nyilvánosságra Pozsonyban.
A szlovákiai magyarok nyelvhasználatáról a nagyszombati Cirill és Metód Egyetem készített szociológiai felmérést – közölte Ladislav Machácek, az egyetem filozófiai kara politológiai tanszékének munkatársa.
Kifejtette: a válaszadók a felmérés során maguk dönthették el azt is, hogy milyen nyelven fognak beszélgetni a szakemberekkel. A megkérdezettek 48 százaléka a feltett kérdésekre szlovákul válaszolt.
A megszólítottak majdnem 70 százaléka vélekedett úgy, hogy az államnyelvi kommunikáció nagyon fontos, 23 százalékuk szerint fontos, és csupán 5,3 százalék állította azt, hogy nem fontos tudni az államnyelvet.
Arra a kérdésre, hogyan jellemezné etnikai hovatartozását, a megkérdezettek majdnem 68 százaléka azt a megfogalmazást választotta, hogy „szlovákiai magyar vagyok”, 16,1 százalék azt, hogy „magyar vagyok”, míg 13,1 százalék azt, hogy „magyar származású szlovák vagyok” – mondta Machácek.
A felmérésben részt vevők mindegyike beszélte a magyar nyelvet, vagy tudott magyarul, 96,8 százalékuk szlovákul is megértette magát, 20 százalék németül, 17,7 százalék angolul, 15,6 százalék pedig orosz nyelven is képes volt kommunikálni.
A felmérés célja a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek identitásának jobb megismerése volt. A nagyszombati egyetem a kutatást az Európai Bizottság támogatásával valósította meg egy nemzetközi projekt keretében. A felmérés fő koordinátora a bécsi székhelyű Institute for Advanced Studies volt. Egységes módszer alapján hasonló kutatásra került sor Magyarországon, Ukrajnában, Lengyelországban, Fehéroroszországban, Lettországban és Oroszországban. Szlovákiában 800 személyt kérdeztek meg a pozsonyi Focus közvélemény-kutató intézet közreműködésével 2009 novemberében és decemberében.