A történelem úgy hozta, hogy a finnugor (uráli) nyelveket beszélő népek nagyon különböző földrajzi, történelmi és kulturális helyzetbe kerültek, így nem alakult ki közös szimbolikájuk sem: a nemzeti ébredés korában sem született közös himnuszuk, címerük vagy zászlajuk. Mi több, az oroszországi finnugoroknak még nemzeti szimbolikájuk is meglehetősen későn, az 1980-as évek végén kezdett formálódni. Természetesen ami nincs, az pótolható: így született meg a finnugor himnusz – igaz, egyelőre nem tűnik úgy, hogy népszerű lenne és terjedne, pedig még klipp is készült hozzá.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Mint azt korábban jeleztük, a Finnugor Népek VI. Világkongresszusának egyik szekciójában döntés született, hogy fogadják el a finnugor népek zászlaját – ám a közzétett zárónyilatkozat erről nem tartalmaz semmit. Joggal merül hét fel a kérdés, hogy miféle zászlóról is van szó.

Talán némiképp meglepő, hogy a zászló ötlete és terve nem egy finnugortól, hanem egy lengyeltől, Szymon Pawlastól [simon pavlasz] származik. Szymonnak persze van némi köze a finnugorokhoz, hiszen finnugrisztikát tanul, magyarul, finnül és udmurtul is jól tud. A zászlótervezésre sem főpolgármesteri címe alapján vállalkozott, hanem mert szenvedélyesen érdeklődik a heraldika és a vexillológia (azaz a címertan és a zászlótan) iránt.

A terv

Szymon abból indult ki, hogy a zászlónak tükröznie kell az egyes finnugor zászlók színeit és formáit. Annak érdekében viszont, hogy  ne legyen túlzsúfolt, csak egyes zászlók elemeit használta fel.

A javasolt zászló
(Forrás: varpho.net)

Az egyes finnugor és szamojéd népek zászlajairól egy némiképpen elavult lapról tájékozódhatunk.

A zászló gerincét a kék alapon fehér kereszt, a finn zászló motívuma képezi. E mellé kerülnek fel a másik két független finnugor nép színei: a magyar piros-fehér-zöld, illetve az észt kék-fekete-fehér (bár ez utóbbi esetben a sorrend módosul.

Szymon felhívja a figyelmet arra, hogy a nyolcágú csillag megtalálható a székely zászlóban is.A zászlóra még egy motívum kerül: az udmurt és a mordvin zászlóban található nyolcágú csillag – ugyanakkor a zászlón szerepelnek már az udmurt zászló fekete-fehér-piros és a mordvin zászló piros-fehér-kék színei. Az alábbi animáció a zászló felépítésének lépéseit mutatja:

A zászló animált magyarázata
(Forrás: varpho.net)

Szymon szerint a zászló magyar elemei egyben az összes ugort (tehát a hantikat és manysikat is), az udmurt elemek a permieket (tehát a komikat is), a mordvin elemek a volgaiakat (tehát a marikat is), a finn és észt elemek pedig az összes finnségit is jelképezik – utóbbiakat már csak azért is, mert náluk is gyakran megjelenik a skandináv kereszt. Sőt, úgy véli, a számik is megjelennek a csillag kimozdított helyzete által (míg az udmurt és a mordvin zászlóban a csillag középen áll, a számi zászlóban a napot jelképező kör a fenti zászlóhoz hasonlóan jobb oldalon. Mi több, úgy véli, a fehér háttér egyben a szamojédokra is utal, mivel a Nyenyec Autonóm Körzet zászlójának alapszíne is a fehér. A zászló sajátos, nem más zászlókról származó eleme a csíkok metszéspontjánál kialakuló „szövésminta”, mely egyfelől a hagyományos szövő- és fonóművességre, másfelől az összefogásra utal.

Jó ez nekünk?

Kétségkívül el kell ismerni, hogy a terv nagyon szellemes, ugyanakkor több kérdést is felvet. Bár a zászlótervezésnek nincsenek olyan szigorú szabályai, mint a címertannak, öt alapelvet célszerű szem előtt tartani. Ezek közül a fenti terv háromnak kétségkívül megfelel: a rajta megjelenő szimbólumoknak van jelentésük, nincs rajta felirat vagy pecsét, és jól megkülönböztethető más zászlóktól. Két alapelvet azonban súlyosan megsért. Az egyik alapelv az, hogy a zászló olyan egyszerű legyen, hogy egy gyerek is fejből le tudja rajzolni. Ebben az esetben a csíkok sorrendje okozhat nehézséget, ráadásul ha nem rajzoljuk meg a szépen a szövést, a zászló esztétikai minősége erősen romlik. Az alább bemutatandó változatban csak annyit rontottunk, hogy az egymást metsző vízszintes és függőleges csíkok összeérnek – a kissé hanyagabb kivitelezés sokat ront a benyomáson:

Forrás: Marten Gimp

Ebben az esetben a csillag metszéspontjaihoz még nem is nyúltunk. A zászló megrajzolásakor figyelembe kell vennünk, hogy hol lesznek majd azok a pontok, ahol a csíkozás megszakad. Ez a zászló predesztinálja a kivitelezési hibákat, és ha valaha elterjed, rendkívül sokszor fogunk csúnyán kivitelezett példányaival találkozni.

A másik szabály, amit ez a zászló megszeg, az, hogy egy zászlón legfeljebb 2-3 alapszínt használjunk. Itt a fehér háttéren négy szín jelenik meg, azaz összesen öt színnel van dolgunk. Ráadásul ezek aránya sem szerencsés, hiszen a fehéren kívül a többi szín szerepe elenyésző. A színek megjelenése sem harmonikus: az egyensúly azt kívánná, hogy a fekete álljon középen. Kétséges az is, hogy mi látszik ebből a zászlóból nagyobb távolságról: próbáljuk meg a képet erősen lekicsinyíteni, vagy egy nagyobb szoba távoli sarkából szemlélni – és ekkor még nem is lobog!

Lehet, hogy a kevesebb több lenne. Ha a meglevő zászlókból indulnánk ki, épülhetne a finnugor zászló a finn zászló formájára és a magyar színeire: pl. zöld alapon fehér keretű piros skandináv kereszt. A finneket és a magyarokat jelképezve átfognánk a finnugorság két szélső ágát. Ennek a megrajzolása nem okozna gondot, és jól felismerhető lenne.

De kiindulhatnánk abból is, hogy elsősorban ne a nagyok, hanem a kicsik jelképei jelenjenek meg. Lehetne például a zászló fekete-zöld-fehér: ez a téli éjszaka képét jelképezné: a fekete égboltot, a zöld erdőt és a fehér havat. (Hasonló felépítésű a komi és a lív zászló: a komi kék-zöld-fehér esetében a kék az égboltot jelképezi; a lív zöld-fehér-kék a tengerpart látványára épül: a zöld a parti erdő, a fehér a föveny, a kék a tenger.) Ha ezt kevésnek érezzük, az égboltra még mindig feltehetjük a nyolcágú piros csillagot: a zászló jól megkülönböztethető és könnyen megrajzolható marad.

Kell ez nekünk?

Nem elhanyagolható kérdés, hogy szükségünk van-e finnugor zászlóra. A nyelvcsaládoknak ugyanis nem szokott zászlajuk lenni. Nyelvrokonsági alapú zászlóként talán egyedül a kék-fehér-piros pánszláv zászlót említhetjük: a legtöbb szláv állam zászlaja e három színt variálja (de ide sorolható a bolgár fehér-zöld-piros is, mely az orosz fehér-kék pirosban hajt végre egy kis módosítást). Ez a színhármas azonban általában véve is a legnépszerűbb színhármasok közé tartozik (ezeket találjuk minden nemzeti zászló atyján, a francián is; és ezeket variálja a holland zászló is, mely I. Pétert megihlette, hogy aztán az általa kiötlött orosz zászló a szláv zászlók mintájául szolgáljon).

A pánszláv zászló azonban nem a nyelvcsalád (illetve annak ága) zászlaja, hanem egy politikai-kulturális mozgalomé. A szláv államok majdnem területi kontinuumot alkotnak (elég lett volna Bulgáriának megkaparintania Dobrudzsát, vagy Jugoszláviának és Csehszlovákiának rátenni a kezét Burgenlandra, hogy ne feltételes módban beszéljünk), és bár kulturálisan jelentős különbség van közöttük, koránt sem akkora, mint akár az ugor nyelveket beszélő népek között.

Az sem világos, hogyan erősítené meg a zászló a „finnugor tudatot”, és egyáltalán kiét – már ha egyáltalán van ilyen. A „finnugor tudat” támogatása helyett valószínűleg sokkal nagyobb szükség lenne az egyes népek saját etnikai-nemzeti öntudatának erősítésére, különös tekintettel az anyanyelv megőrzésére. Ehhez pedig aligha a zászlólengetés a legmegfelelőbb út.

Forrás

Uflag info