Sajtótájékoztatón jártunk. Arra gondoltunk, hogy ha már többször is beszámoltunk egy projektről (vagy legalábbis a hozzá kapcsolódó versenyekről), megnézzük, mire is ment el – kimondani is nagyon izgalmas! – 2,3 milliárd forint. Ennyibe került ugyanis a GEOMATECH Európa adófizetőinek. A projekt abból a hoffmannrózsai elhatározásból nőtt ki, hogy a matematika nagyon fontos tantárgy, és hogy milyen jó lenne, ha jól oktatnák. (E kijelentés egyébként azok közé tartozott, amelyeket akkoriban mindenki csak helyeselni tudott.)

Okosabb vagy, mint egy elsős? Ebbe a példába nem fért el 2,3 milliárd, de ha a képre kattintasz, te is kipróbálhatod a feladatot!

Az elhatározást követte a tett, amelynek köszönhetően 2013-ban kiíródott egy TÁMOP pályázat, 2,3 milliárd forintos kerettel. Már a kiírás is egyértelművé tette, hogy ez egy szűk körnek szóló meghívás: „várhatóan” egy projektet kívántak támogatni. Ez az egy támogatott projekt végül a GEOMATECH lett, amit a Budapesti Kommunikációs Főiskola és a GeoGebra Nonprofit Kft. adott be közösen.

A GeoGebra nemzetközi diadalútja

A GeoGebra egyébként – amikor éppen nem magyar nonprofit kft. – egy ismert, nyílt forráskódú online oktatási platform, ami egy osztrák szakdolgozatból nőtte ki magát. Ezt a keretrendszert az alkotó linzi matematikus, Markus Hohenwarter az oktatás valamennyi szintjére ajánlotta az általános iskolától az egyetemig. Hamarosan nemzetközi önkéntes csapat vette körül az egész projektet, aminek farvizén megalakultak a GeoGebra Intézetek – szám szerint 150 szerte a világban. A GeoGebra több nemzetközi díjat is nyert és számos nyelvre lefordították.

Okosabb vagy, mint egy másodikos? Vajon sikerül-e a mókusnak meglépnie a mogyoróddal? Teszteld magad: kattints a képre!

A siker titka az a hozzáállás volt, ami szakított a berögzült, konzervatív oktatási hagyományokkal: az egész projekt lényege, hogy a diák játszva, felfedező módjára tanul, azonnali visszajelzéseket kap, látja a képernyőn, mi történik. Azaz a matematika – és egyéb természettudományos tantárgyak, de esetenként a nyelv is – izgalmassá és játékossá válhatnak. A több mint 25 országból regisztrált számtalan felhasználó pedig lelkesen gyártotta a jobb-rosszabb minőségű kísérleti tananyagokat, a tagok tapasztalataikat osztották meg egymással – egyszóval egy igazi, közösségi oktatási platformmá alakult a GeoGebra.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

A magyar diadalút

A magyar geogebrás közösség is igen aktív volt: a Cambridge-i Egyetem adjunktusa, Lavicza Zsolt elmondása szerint olyannyira, hogy a közösségi életet jórészt a magyarok szervezték. Ezzel együtt a GeoGebra határait éppen a népszerűsége jelentette: olyan mennyiségű anyag gyűlt össze az évek során, hogy egyre bonyolultabbá vált az adatbázisban a keresés. Szépen fogalmazva: strukturálatlan volt a létrehozott hatalmas mennyiségű tananyag.

Okosabb vagy mint egy negyedikes? Katt a képre a játékért!

A GeoGebra Nonprofit Kft.-t Lavicza Zsolt és Markus Hohenwarter 2012 decemberében alapították, annak érdekében, hogy a cég a magyar GeoGebra-mozgalmat összefogja, promotálja, segítse.

A cég megalakítása igen szerencsés pillanatban történt, hiszen éppen ekkor írták ki a TÁMOP  3.1.12-12/1-2013-0001 számú pályázatát (projektbenyújtási határidő: 2013. április), amelyet egészen véletlenül éppen szoftverfejlesztés, vagy meglévő szoftver megjelenítési és kezelő funkcióinak javítása, nyelvi funkcióinak javítása, adatbázis kereshetőségének és NAT-hoz illesztésének javítása és még egy sor hasonló tevékenységre írták ki, olyan járulékos feladatokkal, mint pl. „a Keretrendszerben a tananyag-egységek értékelését, lektorálását lehetővé tevő elemek, funkciók fejlesztése”.

Szinte mintha a GeoGebra Nonprofit Kft-re és a GeoGebra programra öntötte volna a sors ezt a pályázatot. Nem is csoda, hogy a 2,3 milliárd forintos tendert a BKF és a GeoGebra Nonprofit Kft. által alakított konzorcium nyerte meg.

Pár milliárddal később

Így jutunk el a mai sajtótájékoztatóhoz. A sajtótájékoztatót felvezető Mészáros László projektmenedzser elmondása szerint a GEOMATECH, azaz a GeoGebra rendszerére épült új oktatási platform „a legkifinomultabb, legkomplexebb oktatási rendszer a világon”. Ezt bizonyítja az is, hogy a módszert „hihetetlen érdeklődés kíséri, számos vendéget fogadtunk már Kínából, Izraelből, Nagy-Britanniából, akik most ismerkednek a projekttel, és közülük több érdeklődővel már együttműködésre is léptünk”.

Hetedikben félkarú rablózhatunk is – lássuk, ki nyer 2,3 milliárdot!

No de mit tudhat egy ilyen elképesztően sikeres oktatási platform?

Az elképzelés kimondottan szimpatikus. Röviden a lényeg: a diákok szeressék meg a matematikát, ne legyen gombóc a gyomrukban, érdekelje őket a dolog, legyenek kreatívak. Ebben a GEOMATECH évfolyamra és tanegységekre bontott, NAT-kompatibilis, játékos felülete segíti őket.

Mészáros szerint a mai gyerekek már mások, mivel nem lehet már analóg, hagyományos eszközökkel megfogni őket. Rengeteg információt képesek egyszerre befogadni, gyorsan szelektálnak, igénylik a képi információt, az aktív cselekvést és nagyon nincs türelmük a jövő hétig várni azzal, hogy sikerült-e egy feladat vagy sem. A platform diákoldala éppen ezért olyan interaktív feladatokat tartalmaz, amelyek remélhetőleg kielégítik a diákok megváltozott igényeit.

De tanári oldalon is hatalmas a változás. A tanár csoportokat alakíthat: saját gépén láthatja, hogy a diák belekezdett-e már a feladatba, vagy esetleg még nem is látta azt. A csoportokba kollégáit is meghívhatja, hiszen a feladatokat – akár együtt is – átalakíthatják, továbbfejleszthetik. Sőt: a szülők is betekintést kaphatnak az órai munkába, mint vendégek. Juhos István szakmai vezető szerint a tanár hosszabb távon egyre inkább a háttérből segít majd, egyfajta konduktori szerepet vesz fel.  

Hogy ez az izgalmas összeg, a 2,3 milliárd pontosan hogyan lett elköltve, nem tudjuk. A sajtótájékoztatón sajnos nem jutottunk el olyan funkciók teszteléséig sem, mint a tanári oldal – nem is szólva a kínosabban hangzó, pénzügyi jellegű kérdésekig. Sajtós kollégáink láthatólag megelégedtek azzal a három matematika példával, ami megjelent a monitorokon, a példák után mindenki szétszéledt – eztán pedig lefújták az eseményt.

Annyit viszont megtudtunk, hogy összesen 248 fő dolgozik a projekten 24 hónapig: trénereket képeztek ki, majd a trénerek 800 iskolába jutottak el, ahol 60 órás képzéseket szerveztek 2800 tanárnak – ezek akkreditált képzéseknek számítottak. Mészáros László elmondása szerint 1800 digitális tananyag készült a GEOMATECH keretében – ezeket olvasóink is kipróbálhatják a GEOMATECH oldalán.