-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Bocs, de általánosságban beszélek a nyilvánosság kérdéséről, amit az említett e...2025. 03. 14, 09:37 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Ugyan nem tudom miről beszélsz, de ha nem vagy képes összerakni, hogy ...2025. 03. 12, 17:14 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: Most én is kijelentem, hogy ezután csak az engedélyemmel idézhetik forrásként amit ide az ...2025. 03. 12, 16:37 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: @cikk "Aki bővebben kíváncsi a kísérletekre, és további hasonlóságokra és különbségekre vá...2025. 03. 12, 16:20 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: @bm: Az említett Koko majom bírta nyilvánvalóan azokat a képességeket, amelyekről a majom ...2025. 03. 12, 16:01 Áttörés: beszélő majmok
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
egueguegueguegu-eguegueguegueguegu...
A növények kár több száz évig is élnek, míg az állatvilágban ez igen ritka. Tudósok most arra bukkantak rá, mi állhat ennek a hátterében.
Az őssejteknek elengedhetetlen szerepük van az új sejtek folyamatos létrejöttében. Azt azonban a tudósok még mindig kutatják, hogy milyen szerepük van az őssejteknek a növények állandó növekedésének molekuláris szabályozásában. Ebben a kutatásban értek el új eredményeket növényélettannal foglalkozó tudósok. Eredményeiket nemrégiben publikálták a Science Express online magazinban – számol be a Science Daily.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Lieven De Veylder, a kutatásban részt vevő egyik tudós elmondása szerint kutatásukból az derült ki, hogy a növények gyökerében levő őssejtek DNS-e kevésbé sérülékeny. Ezekben a sejtekben van ugyanis egy teljesen érintetlen DNS-másolat, amely hasznosítható abban az esetben, amikor más sejtek DNS-ei károsodnak. Az állatokban is működik hasonló mechanizmus, azonban a növényekben ez a DNS-javítás optimálisabban működik. Ezzel magyarázható, hogy egyes növények akár több száz évet is élnek, míg az állatoknál ez igen ritka.
A növények – ahogyan a nevük is utal erre – folyamatosan növekednek, amit a sejtek folyamatos osztódása tesz lehetővé. Az osztódást egy speciális sejtcsoport irányítja. Ezek az úgynevezett őssejtek nagyon gyorsan osztódnak, és megvan az a különleges tulajdonságuk, hogy az anyasejt egészen addig megtartja aktivitását, ameddig az új sejt nem specializálódik. Ezeken az őssejteken kívül a gyökérben is vannak a sejtosztódást szabályozó őssejtek. Ezek azonban jóval lassabban osztódnak, ezért gyakran „nyugalmas” vagy „tétlen” sejteknek is nevezik őket. Ezek a sejtek szabályozzák a többi őssejt osztódását, és a bennük levő érintetlen DNS-re cserélik a meghibásodottat, ha ez szükséges.
A tudósok már több mint 20 éve tanulmányozzák az őssejtek, és az őket szabályozó sejtek működését. Egészen mostanáig azonban nem tudták, hogy a „tétlen” és a gyorsan osztódó sejtek hogyan működnek együtt, illetve, hogy a „tétlen” sejteket mi szabályozza. A genti egyetem kutatói most azt a molekuláris hálózatot fedezték fel, amely segít megérteni a növényekben működő őssejt-szabályozást.
Forrás