-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kérlek, fejezd be a hülyeséget. Egyszer-kétszer talán vicces, de most ...2024. 11. 13, 12:05 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 12 kiegészítés: -A mai angolban a "kulcs" szó időben csak oda helyezhe...2024. 11. 13, 11:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: "..„ké” milyen meggondolásból jelentene 'eszközt', abba bele se merek gondolni....2024. 11. 13, 10:55 Szótekerészeti agybukfenc
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Metaforák helyett akkor mondd azt, hogy nt > nn. (Egyébként ezt se ...2024. 11. 13, 10:42 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 9 Gondolom félre értettél..: "....Csakhogy akkor a „keményebbé vált” volna" írt...2024. 11. 13, 10:06 Szótekerészeti agybukfenc
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
egueguegueguegu-eguegueguegueguegu...
A növények kár több száz évig is élnek, míg az állatvilágban ez igen ritka. Tudósok most arra bukkantak rá, mi állhat ennek a hátterében.
Az őssejteknek elengedhetetlen szerepük van az új sejtek folyamatos létrejöttében. Azt azonban a tudósok még mindig kutatják, hogy milyen szerepük van az őssejteknek a növények állandó növekedésének molekuláris szabályozásában. Ebben a kutatásban értek el új eredményeket növényélettannal foglalkozó tudósok. Eredményeiket nemrégiben publikálták a Science Express online magazinban – számol be a Science Daily.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Lieven De Veylder, a kutatásban részt vevő egyik tudós elmondása szerint kutatásukból az derült ki, hogy a növények gyökerében levő őssejtek DNS-e kevésbé sérülékeny. Ezekben a sejtekben van ugyanis egy teljesen érintetlen DNS-másolat, amely hasznosítható abban az esetben, amikor más sejtek DNS-ei károsodnak. Az állatokban is működik hasonló mechanizmus, azonban a növényekben ez a DNS-javítás optimálisabban működik. Ezzel magyarázható, hogy egyes növények akár több száz évet is élnek, míg az állatoknál ez igen ritka.
A növények – ahogyan a nevük is utal erre – folyamatosan növekednek, amit a sejtek folyamatos osztódása tesz lehetővé. Az osztódást egy speciális sejtcsoport irányítja. Ezek az úgynevezett őssejtek nagyon gyorsan osztódnak, és megvan az a különleges tulajdonságuk, hogy az anyasejt egészen addig megtartja aktivitását, ameddig az új sejt nem specializálódik. Ezeken az őssejteken kívül a gyökérben is vannak a sejtosztódást szabályozó őssejtek. Ezek azonban jóval lassabban osztódnak, ezért gyakran „nyugalmas” vagy „tétlen” sejteknek is nevezik őket. Ezek a sejtek szabályozzák a többi őssejt osztódását, és a bennük levő érintetlen DNS-re cserélik a meghibásodottat, ha ez szükséges.
A tudósok már több mint 20 éve tanulmányozzák az őssejtek, és az őket szabályozó sejtek működését. Egészen mostanáig azonban nem tudták, hogy a „tétlen” és a gyorsan osztódó sejtek hogyan működnek együtt, illetve, hogy a „tétlen” sejteket mi szabályozza. A genti egyetem kutatói most azt a molekuláris hálózatot fedezték fel, amely segít megérteni a növényekben működő őssejt-szabályozást.
Forrás