Az Európai Bizottság (EB) hétfőn jelentette be, hogy valószínűleg újra kell gondolni a kontinensünkön érvényes szerzői jogi törvényeket annak érdekében, hogy a papíralapú dokumentumok digitalizálása, illetve ezeknek az elektronikus tartalmaknak a megosztása a jelenleginél egyszerűbb legyen.

Habár a nyilatkozat leginkább általánosságokban fogalmaz, az kivehető belőle, hogy egy egyszerűbb és gördülékenyebb rendszerre lenne szükség a jogtulajdonosok és kiadók kielégítésére, s feltehetően egy közös jogkezelő létrehozása lehet a cél az eddigi, igencsak fragmentáltan működő metódus helyett – vagyis a digitalizáló cégeknek  vagy a közintézményeknek ne kelljen egyenként megállapodniuk azokkal, akik igényt tartanak a kompenzációra. Jelen pillanatban nincs ilyen egységes szabályozás, mind a 27 tagállam a saját törvényei alapján jár el, a digitálizáló vállalkozásnak egyenként kell megkeresni őket, s gyakran még ekkor sem biztos, hogy pontosan megállapítható, vajon kié is a jog.

A közlemény egy folyamat eredménye, melynek megindításában leginkább a Google digitalizációs projektje játszott szerepet, amely az úgynevezett „árva könyvek” szkennelését egyik fő célul tűzte ki („árva könyv”: olyan dokumentum, mely már kereskedelmi forgalomban alig, vagy egyáltalán nem kapható, újranyomására igen kicsi az esély, s a jogtulajdonost nem, vagy igen nagy nehézségekkel lehetne megtalálni – az európai árva könyvek felmérésére indult el egyébként az uniós ARROW projekt). A töredezett szabályozás miatt kevesen vágnak bele a digitalizációba, így a Google, habár beleütközik az európai törvények falába, mégis versenyelőnyben van.

De számukra sem könnyű a helyzet. Az egyik problémát az okozza, hogy ha egy angol nyelvű dokumentum az Egyesült Államokban árva könyv, az Európában nem biztos, hogy az. A másik nagy gond pedig a globalizáció: a Google amerikai székhelyű internetes világcég, s ez a digitalizációs projekt világméretű vállalkozás – több nagy európai könyvtárral is megállapodtak már. Ám a székhely miatt az Egyesült Államok jogszabályai alapján tevékenykednek, s ez a gyakorlat ütközhet a világ más részein alkalmazott törvényekkel, vagyis egy egységes európai szabályozás nekik is jól jönne. (Arról most nem is beszélve, hogy az USA-ban sem játszották még le a meccset. Hiába sikerült tető alá hozni egy kompromisszumos megoldást a szkennelésről, vannak még elégedetlenek, s az amerikai igaszságügyi minisztérium épp most vizsgálja a Google gyakorlatának és szerződéseinek törvényességét.)

Az EB úgy gondolja, a jelenlegi egyezség szerint az Amerikában digitalizált európai származású könyvek nagy része csak az amerikai vásárlók és kutatók számára lesz elérhető, Európában nem, ezért lenne szükség a törvények módosítására. Viviane Reding, az EU távközlési és médiabiztosa szerint hiba lenne egy elavult törvény miatt kimaradni egy olyan trendből, mely igen nagy haszonnal járna az európaiak számára is, sőt, hozzátette: „Ha gyorsan lépünk, s versenybarát európai megoldásokat kínálunk a könyvdigitalizáció számára, akkor az olyan vállalkozások számára, mint a Google Books, sokkal kedvezőbb feltételeket biztosíthatunk Európában, mint történt az az Egyesült Államokban”. Jelen pillanatban az eltérő szabályozás miatt például a Google-nak is sokkal kisebb a mozgástere kontinensünkön, mint az USA-ban, mivel itt csak a 150 évnél régebben kiadott könyveket digitalizálják, hogy még véletlenül se keveredjenek szerzői jogi vitákba.

Reding sürgetése ellenére sem várható azonban igen gyors döntés. Egy, a biztoshoz közel álló forrás szerint irányelvmódosítás leghamarabb a jövő év második felében várható, mivel magát az erről szóló vitát is csak 2010 elején indítják meg. Egy rugalmasabb, egyszerűbb szabályozás egyébként nemcsak a Google helyzetét könnyítené meg, hanem a nagy európai projekt, az Europeana munkálatait is felgyorsíthatná, illetve bátoríthatná az európai digitalizációs vállalkozásokat is.