Ausztriában csak Burgenland és Karintia tartományokban létezik törvény a kisebbségi oktatásról és működik iskolarendszerű oktatás az elismert népcsoportok – nemzeti és etnikai kisebbségek – számára. A betelepedések és az országon belüli elvándorlás azonban kiterjedtebb oktatási lehetőségeket tenne szükségessé – számolt be Oberhofer az osztrák parlamentben a kisebbségi oktatásról rendezett pódiumbeszélgetésről.

Az „őshonos” burgenlandi és bécsi magyarság tagjai a fiatalabb generációk sorában ritkuló magyarnyelv-használatról számolnak be, ugyanakkor az elmúlt évtizedekben, a rendszerváltás és Magyarország európai uniós csatlakozása után számos magyar települt be Ausztriába: Oberhofer szerint az elmúlt húsz évben legkevesebb húszezren.

Burgenlandon belül is megváltozott a magyar lakosság aránya. A közép-burgenlandi Oberwartban működik egy kéttannyelvű gimnázium. Az időközben a betelepüléseknek köszönhetően megnőtt az észak-burgenlandi magyarok létszáma. Emellett a tartományból elköltöző magyarok elveszítik jogukat gyermekeik magyar iskoláztatására. Ugyanezzel a helyzettel szembesülnek a Karintiából elköltöző szlovénok vagy Burgenlandből elköltöző horvátok is – mondta.

Az osztrák törvények az elismert népcsoportokhoz – nemzeti és etnikai kisebbségekhez – tartozókat olyan osztrák állampolgárokként határozzák meg, akiknek az anyanyelve nem német és akik sajátos népi hagyományokat ápolnak. Oberhofer az MTI kérdésére válaszolva elismerte, az oktatás biztosítása szempontjából problémát jelent, hogy az Ausztriában élő magyarok közül sokan nem osztrák állampolgárok. Mindamellett Ausztriának állampolgárságtól függetlenül biztosítania kellene az anyanyelvű oktatást a nemzetiségek tagjainak – vélekedett és utalt a vegyes házasságokra, valamint az Európai Unión belüli szabad munkaerő-áramlásra.

A Collegium Hungaricum épületében működő Bécsi Magyar Iskolaegyesület jelentős részben saját felnőttoktatási tevékenységéből tartja fenn magát. Emellett az osztrák miniszterelnöki hivatal és a Magyar Köztársaság Szülőföld Alapja támogatásában részesül, kisebb részben a szülők anyagi hozzájárulásával működik. Az iskolaegyesületben és az Ausztriai Magyar Szervezetek és Egyesületek Központi Szövetségének szervezésében működő Bécsi Magyar Iskolában együtt összesen mintegy háromszáz gyerek részesül iskolarendszeren kívüli magyar nyelv- és kultúraoktatásban. Bécsben ezeken kívül még egy-két másik iskolában létezik magyartanítás. Az így szerzett osztályzatok egy része beíratható az iskolai bizonyítványokba. Oberhofer szerint lenne elegendő diák egy vagy több iskola fenntartásához. „Hamar megtelne egy iskola” – mondta. A magát negyedik generációs bécsi magyarnak valló Oberhofer a kora gyermekkori nyelvoktatás fontosságára is felhívta a figyelmet.

Az ausztriai magyarok számára vonatkozóan a hivatalos adatok nem adnak pontos útmutatást. Az osztrák statisztikai hivatal adatai szerint 23 ezer magyar állampolgár él bejelentett lakcímmel Ausztriában, ebből háromezer Burgenlandban és hétezer Bécsben. A népcsoportok létszámára következtetni engedő legutóbbi hivatalos felmérésben, a nemzetiség helyett a nyelvismeretre rákérdező 2001-es népszámláláson 21 ezer osztrák állampolgár mondta magát magyarul beszélőnek, ebből közel ötezren Burgenlandban és tízezren Bécsben, de helyi becslések ennél nagyobb lélekszámra következtetnek.