A szlovák kormány december 16-i döntése akkor lenne diplomáciai siker, ha a szlovákiai kisebbségek, köztük a legnagyobb lélekszámú magyarok korrektnek és végrehajthatónak látnák az államnyelvtörvényt – közölte a Külügyminisztérium csütörtökön, reagálva a szlovák kormányfő kijelentésére.

Robert Fico a pozsonyi TASR hírügynökségnek nyilatkozva azt mondta, hogy az államnyelvtörvény ügye Szlovákia nagy diplomáciai sikere, amelyre építeni kell.

A magyar Külügyminisztérium szerint, ha ez így lenne, akkor Magyarország se fejezné ki jogos aggodalmát. Ezzel szemben az illetékes nemzetközi szervezetek – az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ), az Európa Tanács és az Európai Unió – minden várakozás szerint hamarosan ráébresztik Szlovákiát arra, hogy szembe megy az általa is betartandó szabályokkal és normákkal. Erre a magyar diplomácia is minden fórumon fel fogja hívni a figyelmüket – áll a közleményben.

A minisztérium emlékeztet: Robert Fico szlovák kormányfő kijelentette: nem sértette meg a miniszterelnökök szeptember 10-i szécsényi megállapodását. Úgy vélte, „abban állapodtak meg a magyar kormányfővel, hogy a törvényben egy paragrafust sem kell megváltoztatni”.
A Külügyminisztérium tételesen idézve a szécsényi közös közlemény 5. pontját, leszögezte, hogy a megállapodásban szó sem volt arról, hogy az államnyelv törvényben egy paragrafust sem kell megváltoztatni.

A tárca szerint a szécsényi megállapodás a főbiztos július 22-i értékelésére utal, amely 26 pontban fogalmazott meg véleményt és tennivalókat. Ezek között négy egyenesen a szlovák államnyelvtörvény szövegének módosítását javasolja. Szerepel közöttük továbbá a kisebbségi nyelvekről szóló szlovákiai törvény jelentős erősítése, hogy helyreállhasson a nyelvi érdekek védelmének egyensúlya. A minisztérium szerint ez nem történt meg. A főbiztosi vélemény azt is előírja, hogy szülessen meg Szlovákiában az átfogó kisebbségvédelmi törvény. Ilyen irányú lépés eddig nem történt. A 26 kritikából és teendőből 20 eddig egyáltalán nem, vagy csak részben teljesült – írják.

A közlemény emlékeztetett: különösen bírálta és kerülendőnek tartotta a főbiztos a nyelvhasználatért kiróható büntetést. Aggályosnak tartotta azt is, hogy a törvény alkalmat ad a szubjektív megítélésre, a büntetési tételek pedig rendkívül tág határok – 100 és 5000 euró – között mozognak. Sem a törvény, sem a végrehajtási útmutató nem rögzíti, hogy milyen „nyelvi bűnért” pontosan milyen büntetési tétel jár.

A főbiztos aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a törvény szankciói jogi személyekre, egyéni vállalkozókra és magánszemélyekre is kiterjedhetnek. Tény, hogy a szankciók egyéni vállalkozókra is alkalmazhatók. A büntetés pedig továbbhárítható a munkavállalókra, így végső soron a természetes személyek büntetése is megtörténhet.

A főbiztos felszólította a szlovák hatóságokat, hogy ajánlásairól konzultáljanak a Szlovákiában élő nemzeti kisebbségekkel. A kisebbségi közösségek választott képviselőivel nem volt érdemi konzultáció, a magyar közösségek vezetőinek véleményét pedig egyszerűen figyelmen kívül hagyták – áll a közleményben.

A Külügyminisztérium szerint a január 1-jén életbe lépő 24 oldalas iránymutatás bonyolult és ellentmondásos. „Fenyegető és zavaros rendelkezései inkább eltántorítanak az anyanyelvhasználattól, mintsem hogy megkönnyítsék azt. Márpedig erre vonatkozóan Szlovákiának nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettsége van”.

Szollár Domokos kormányszóvivő szerdán közölte: Bajnai Gordon a szeptember 10-i magyar-szlovák miniszterelnöki találkozón elfogadott megállapodás megszegésének értékeli, hogy a pozsonyi kormány szerdán jóváhagyta a módosított szlovák államnyelvtörvény irányelveit.