Kövér László az MTI kérdésére válaszolva beszélt erről a magyar és a lengyel sajtó képviselőinek, miután megbeszéléseket folytatott a lengyel szenátus budapesti látogatáson tartózkodó elnökével.

A házelnök azt mondta, információs terrorizmusnak lehet minősíteni az ügyet, ha a kiszivárogtatás szándékos volt. Ha pedig nem gondolták végig az illetékesek, hogy mit csinálnak, akkor a demokráciát veszélyeztető gyerekes dologról van szó – tette hozzá.

Úgy fogalmazott, azt a világot, a demokráciát veszélyeztetik, „amelynek a hasznait egyébként élvezi mindenki azok közül is, akik a WikiLeaks mellett tüntetnek".

Az első Orbán-kormány idején, 1998 és 2000 között a polgári titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszterként tevékenykedő Kövér László kijelentette: a WikiLeaks-ügy azt is jelzi, „bizony hozzá kell nyúlni" az internetes hírközlés ellenőrizetlenségének tabujához, „végig kell gondolni, miképpen lehet a hasonló eseteket megelőzni".

A parlamenti elnök arról is beszélt, „apróbb dolognak tartja" a kiszivárogtatások azon részét, amely a diplomáciai szóhasználattól eltérő bizalmas közléseket tartalmaz és ily módon kellemetlenségeket okoz az amerikai külügyminisztériumnak, valamint az érintetteknek. Szerinte ennek nem lesz hosszú távon hatása.

Bogdan Borusewicz, a lengyel parlament felsőházának elnöke úgy reagált a WikiLeaks-ügyre, hogy „nagyon érdekes betekinteni a diplomácia konyhájába". Megjegyezte: a diplomaták eszmecseréik, tárgyalásaik során jegyzeteket készítenek, amelyekben szerinte semmi olyan nem szerepel, amit ne lehetne később a sajtóban olvasni.

A WikiLeaks kiszivárogtató portál november 28-án titkos amerikai diplomáciai iratok publikálását kezdte meg; a honlap több mint 251 ezer irat nyilvánosságra hozatalát tervezi.