A szlovákiai nemzeti kisebbségek jogállását és védelmét komplex módon szabályozó törvény – úgynevezett kisebbségi törvény – kidolgozását és elfogadását szorgalmazzák a Szlovák Köztársaságban élő őshonos kisebbségi népcsoportok. A közép-szlovákiai Ipolynyéken (Vinica) hétfőn és kedden lezajlott tanácskozásra Hrubík Bélának, a Csemadok elnökének, a szlovák kormány mellett működő kisebbségi tanács magyar tagjának kezdeményezésére került sor. A kétnapos fórumon a szlovákiai magyarok mellett a ruszinok, az ukránok, a németek, a csehek, és a romák képviseltették magukat. Magyar részről Hrubík mellett Petőcz Kálmán, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának szóvivője volt jelen.

A kisebbségek képviselői ugyancsak törvényes garanciákat szorgalmaznak kultúrájuk támogatására, finanszírozására, anyanyelvük hivatali használatának újraszabályozására és megerősítésére. A törvényi rendezésre váró kérdésköröket összefoglaló és felsoroló közös nyilatkozatot a Szlovákiában élő őshonos magyar, ukrán, roma, ruszin, német és cseh nemzeti közösségek kulturális és civil szervezeteinek vezetői látták el kézjegyükkel.

A tanácskozás résztvevői leszögezték: az 1989 novemberét követő társadalmi és politikai fejlődés, valamint a Szlovák Köztársaság megalakulását követő időszaké is, új lehetőséget teremtett a nemzeti kisebbségekhez tartozó egyének és szervezeteik fejlődésére. A SZK alkotmánya, főleg annak 34. cikkelye, a diszkriminációellenes törvény, továbbá az Európa Tanács nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezménye, a Kisebbségi vagy Regionális Nyelvek Európai Chartája általánosságban véve garantálják a nemzeti kisebbségek egyenjogúságát és sajátos jogait.

A közös nyilatkozatot aláíró kisebbségek képviselőinek ugyanakkor az a véleménye, hogy „továbbra is hiányoznak azok az egyértelmű törvényi, intézményi és politikai garanciák, amelyek nemzetiségi közösségeink sokoldalú fejlődését hosszú távon biztosíthatnák, és az elvi egyenlőséget a társadalmi élet minden területén valóságossá tennék, ezáltal megfékeznék közösségeink gyors asszimilálódását, mely napjainkban tapasztalható”. Javaslatukat az aláírók megküldik a többi kisebbség képviselőinek és Dusan Caplovicnak, a kormány alelnökének azzal a kéréssel, hogy tűzze a kormány kisebbségi tanácsa ülésének napirendjére, valamint Ivan Gasparovic államfőnek azzal a kéréssel, hogy kezdeményezzen róla szakmai konzultációt saját védnöksége alatt.

A tanácskozás résztvevői egyetértettek abban, hogy szükséges különbséget tenni az őshonos kisebbségek és a bevándorlók között. „A bevándorlóknak nem szabadna olyan jogokkal rendelkezniük, mint azoknak a nemzeti kisebbségeknek, amelyek évszázadok óta élnek ezen a területen” – fogalmazott Hrubík Béla a sajtóértekezleten. A Csemadok elnöke elismerte, hogy az államnyelvtörvényről eltérő véleményeket fogalmaztak meg az egyes kisebbségek képviselői.