Az alábbiakban főként azoknak szeretnénk némi támpontot adni, akik idén májusig mindenképp szeretnének nyelvvizsgát tenni – vagy a felvételi többletpontok, vagy a diploma átvétele, vagy bármely más (pl. munkahelyi előmenetel, személyes ambíció stb.) okból.

Több hírt is olvashattunk arról, hogy utoljára február elején lehetett jelentkezni a TELC-re, azaz az egyik legnépszerűbb, nemzetközileg is elismert és Magyarországon is akkreditált nyelvvizsgára. Az ok röviden az, hogy megszűnik a TELC „házassága” a Tudományos Ismeretterjesztő Társulattal (továbbiakban: TIT), akivel évtizedekig együttműködve bonyolította a német anyacég a népszerű nyelvvizsgákat Magyarországon. Vannak arra utaló jelek, hogy a jövőben az immáron a TIT nélkül működni tervező TELC Hungary Nonprofit Kft. újrakezdi magyarországi működését – jelenleg azonban csupán annyit lehet tudni, hogy a TELC magyarországi újbóli akkreditációja folyamatban van. E pillanatban a TELC-nek még nincs működő honlapja (bár ígéret van már rá) – hogy ebből egészen pontosan mikor és milyen körülmények között lesz ismét vizsga idehaza, továbbá hogy hol, hány vizsgahelyen nyílik majd lehetőség TELC nyelvvizsgára, egyelőre nem tudni pontosan.  

Ma Magyarországon a 14–24 éves korosztály teszi ki a nyelvvizsgázók kétharmadát. Ha ehhez hozzáadjuk a 25–34  éves korosztályt, a két csoport együtt már a nyelvvizsgázók közel 90 %-át alkotja.
2018-ban a sikeres nyelvvizsgák között toronymagasan emelkedik ki az angol nyelv: az összes sikeres nyelvvizsga több mint 76 %-a  angol nyelvű; ha ehhez hozzáadjuk a sikeres német nyelvvizsgák számát, a két nyelv aránya együtt több mint 93 %.

Természetesen egyéni igényektől, lehetőségektől és képességektől függően minden nyelvvizsgára készülőnek saját magának kell eldöntenie, melyik nyelvvizsgát próbálja meg, melyik nyelvvizsgára készül fel és fizet be. Támpontot talán az nyújthat, ha – az egyéni preferenciákat figyelembe véve – a leendő nyelvvizsgázó időben tájékozódik a lehetséges választható – egy- és kétnyelvű – nyelvvizsgákról. (Korábban már más portálok és fórumok is írtak egyébként arról, hogy a TELC kiesésével milyen lehetséges más nyelvvizsgatípusokat érdemes választania a reménybeli nyelvvizsgázónak.)

A vizsgázás ott kezdődik, hogy eldöntjük, melyik a számunkra legideálisabb vizsga
(Forrás: Alison Wood; Wikimedia Commons, CC BY 3.0)

Az alábbiakban sorra vesszük, mi a helyzet a nagyobb, legtöbb vizsgahellyel rendelkező vizsgaközpontokkal. A rövid felsorolásban ránézünk, hogy állnak nemzetközi elismertség kérdésében (csak Magyarországon vagy nemzetközileg is elismert vizsgáról van-e szó), illetve megnézzük, hogy hány vizsgamodulra, milyen hosszú vizsgára számíthat a vizsgahelyeken vizsgázó.

A legnépszerűbb nyelvvizsgák

A TELC februrári kiesése után talán legnépszerűbb egynyelvű nyelvvizsgák – a vizsgára jelentkezők és a vizsgahelyek száma szerint – az Euroexam, a BME és az ECL nyelvvizsga, a kétnyelvűek közül pedig az Euroexam, az Origó („Rigó utca”) és a BME. Egyelőre – tapasztalat hiányában – a TIT új vizsgájáról, illetve a remélhetőleg majd visszatérő TELC sajátosságairól még nem tudunk pontos részletekkel szolgálni.

Origo

Az Origó nyelvvizsgát Magyarországon ismerik el – a vizsgaközpont egyébként az egyik legrégebbi Magyarországon, sokan ismerhetik Rigó utca néven. A vizsga kétnyelvű, a B2-es szinten a szóbelin a beszédkészséget és a beszédértést összesen öt feladattal mérik, kb. 45 perc alatt – a vizsgázó itt a vizsgáztatók egyikével társalog. Az írásbelin az olvasáskészséget és az íráskészséget 2–2 feladat hivatott felmérni, valamint az idegen szöveg magyarul történő közvetítésének képességét egy fordítási feladattal oldja meg a vizsgaközpont. Az írásbeli öt feladatára összesen 180 perc áll rendelkezésre.

A TELC-re leginkább abból a szempontból hasonlít az Origó/Rigó utca, hogy a nyelvtani tudást célzottabban méri – azaz elsősorban azoknak a vizsgázóknak ajánljuk, akik kedvelik a nyelvtanozó feladatsorokat, és jobban fekszenek nekik ezek a típusú tesztek.

Az Origó honlapján megtalálhatóak mintafeladatok, továbbá számos – jellemzően az Akadémiai Kiadóval közösen kiadott és éppen ezért fizetős – felkészítő kiadvány. Természetesen az Origónál is lehet próbanyelvvizsgázni.

Az Origónak nincs egynyelvű vizsgája.

Euroexam

Az Euroexam egynyelvű B2-es angol és német vizsgáit Magyarországon és nemzetközileg is elismerik. A szintén igen patinás, 25 éves vizsgarendszer szóbelijén a hallott szövegértést három feladat méri kb. 35 perc alatt, a beszédkészséget pedig négy, kb. 20 perc alatt. A szóbelin itt két vizsgázó ülhet be egyszerre a vizsgára. Az írásbelin a három olvasott szövegértési feladat megoldására nagyjából 40, az íráskészséget felmérő két feladat megoldására kb. 60 perc áll rendelkezésünkre.

Az Euroexam kommunikációközpontúsága szempontjából a legjobban hasonlít a TELC-hez, míg abban különbözik, hogy nincs külön elvégzendő nyelvtani modul. Ezért inkább azoknak ajánljuk, akik nem annyira kedvelik a kimondottan nyelvtani tudást mérő teszteket.

A vizsga lebonyolításához rendelkezésre álló ingyenesen elérhető anyagok, online felkészítő kurzusok, felkészülési tervek száma egyértelműen az Eurexamnél a legnagyobb, ráadásul itt nem csak próbanyelvvizsgát tehetünk igazi vizsgáztatók részvételével, de nyelvvizsgaszimulátorral is készülhetünk.

Azok számára, akiktől Magyarországon kétnyelvű vizsgát követelnek meg, az Euroexam kínál egy azonosan akreditált kétnyelvű vizsgaváltozatot is. Ez mindenben megegyezik az egynyelvű nemzetközi vizsgával, amit egy plusz vizsgarész, a Közvetítés egészít ki.

BME

A BME nyelvvizsgáit Magyarországon ismerik el. A vizsgaközpont rendelkezik angol és német egy- és kétnyelvű nyelvvizsgával is: az egynyelvű, B2-es BME nyelvvizsgán a szóbeli részvizsgán beszédkészséget (kb. 15 perc) és beszédértést (kb. 25 perc) mérő feladatokra számíthat a vizsgázó (összesen 5 feladat), a szóbelin a vizsgáztatóval kell beszélgetni.  Ugyanitt az írásbeli részvizsgán 150 perc áll rendelkezésre, hogy a vizsgázó íráskészségéről (két feladat) és olvasáskészségéről (három feladat) adjon bizonyságot: a vizsgázók ennek megfelelően hosszabb szövegekre számíthatnak.

A nagyobb vizsgaközpontok közül valószínűleg a BME vizsgarendszere tér el leginkább a TELC logikájától – a vizsga alatt teljesítendő modulok nagyobb száma miatt.

Ugyanakkor a BME vizsgájához is elérhetőek ingyenesen letöltendő anyagok az oldalról, ahogy egyébként próbavizsgára is lehetőség van.

A BME kétnyelvű nyelvvizsgáit szintén itthon ismerik el, angol és német nyelven elérhetők. Annyiban különböznek az egynyelvűektől, hogy az írásbelin van két plusz készséget mérő feladattípus: egy kb. 30 perces, közvetítést mérő feladat (azaz fordítás idegen nyelvről magyarra), illetve két, nyelvismeretet mérő tesztfeladat (45 perc).

ECL

Ugyancsak egynyelvű, nemzetközileg és Magyarországon is elismert angol és német nyelvű nyelvvizsgával rendelkezik az ECL is: a B2-es nyelvvizsga szóbeli része egy kb. 20 perces beszédkészség-mérésre és egy (szöveghossztól függő, max. 30 perces) szövegértésre oszlik. A szóbelin itt két (ha páratlan számú az aznapi „adag”, a végén három) vizsgázó vizsgázik egyszerre. Az írásbelin két feladat méri az olvasáskészséget (erre 45 perc áll rendelkezésre), míg az íráskészéget további kettő, újabb 75 perc alatt.

Az ECL  kommunikációcentrikusabb – ebből a szempontból hasonlít a TELC-re, ugyan megjegyzendő, hogy a felkészülésben kevesebb segítséget nyújt a honlap, még ha korlátozott számban itt is megtalálhatók írásbeli tesztminták, ahogy vizsgatípusonként egy-egy szóbeli minta is. Az ECL a felkészüléshez inkább partnerei felé tereli az érdeklődőket.

Az ECL-nek nincs kétnyelvű vizsgája.

TIT-TELC, TELC, TIT-iXam

Hogy a rendelkezésünkre álló vizsgák sorába mikor kerül vissza a TELC, még bizonytalan. Annyit tudunk, hogy az akkreditációs folyamatot már megkezdhették a nyelvvizsga-akkreditációért felelős szervnél, a NYAK-nál. A vizsgát szervező TELC Hungary Nonprofit Kft. Nevében nyilatkozó Zsakay Gábor elmondta, hogy rövidesen elindul a vizsgarendszer önálló magyar nyelvű honlapja. Hogy ezt követően hány vizsgahelyen, milyen formában lesz elérhető a TELC ismét, megint csak a jövő zenéje.

Az viszont bizonyos, hogy a TIT időközben előállt egy saját fejlesztésű nyelvvizsgával, a TIT-iXam nevű, egynyelvű nyelvvizsgával. A vizsgát számítógépes vizsgaként reklámozza a honlap – ami viszont nem azt jelenti, hogy a vizsgázó az otthonából végezhetné el azt: a vizsgáztatás továbbra is vizsgahelyeken történik majd. A honlapon írtak szerint a 170 perces írásbeli B2-es nyelvvizsgán két feladat méri majd az íráskészséget, három az olvasáskészséget, de lesz egy úgynevezett nyelvhasználatot mérő feladat is. A szóbelin a beszédértést három feladat segítségével értékelik, a beszédkészség mérése pedig további két feladatból áll: az egyiken a vizsgázó téma alapján beszélget a vizsgáztatóval, a másikon képek alapján egy vizsgázó társsal. A szóbelire itt összesen kb. 50 perc áll majd rendelkezésre, további 10 perc felkészülési idővel.

Mivel az első TIT-iXam vizsgára 2019. március 2-án került sor, cikkünk megjelenéséig további részletekről – az első tapasztalatokat illetően – még korai lenne beszámolni. Annyi biztos, hogy a honlapon meghirdetett vizsgahelyek száma egyelőre töredéke az eredeti TIT-TELC vizsgáénak – pontosabb tájékoztatást pedig megkeresésre sem kaptunk a TIT-nél.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

További lehetőségek

Ne feledjük azonban, hogy még számos lehetősége van a nyelvvizsgázónak – a fenti, legelterjedtebb, legnagyobb, országos lefedettségű vizsgahely-hálózatot működtető vizsgarendszerek mellett is!

Az a nyelvvizsgázó, aki szeretne még alaposabban körülnézni az itthon akkreditált angol és német egy- és kétnyelvű egyéb nyelvvizsgák piacán, megteheti azt az Oktatási Hivatal Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központja honlapján, mely szerint jelenleg tizenegy olyan akkreditált nyelvvizsgaközpont létezik, ahol angol egynyelvű nyelvvizsgát lehet tenni – az itt következő elnevezések a NYAK oldaláról származnak:

BME Nyelvvizsgaközpont,

Brititsh Council Hungary,

Corvinus Nyelvvizsgaközpont,

Debreceni Egyetem Idegennyelvi Központ,

English Language Skills Assessment Services Kft.,

Euroexam Vizsgaközpont,

KJE Nyelvvizsgaközpont,

Pannon Egyetem Nyelvvizsga Központ,

Pécsi Tudományegyetem Idegen Nyelvi Központ.

Szerepel itt még a TIT Nyelvvizsgaközpont – ez azonos a fentebb látott TIT-iXam nyelvvizsgával, és a NYAK oldalán feltűnik még a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) a TELC nyelvvizsgával és az alábbi megjegyzéssel: külföldi vizsga. (Ez azt jelenti, hogy hazánkban nem akkreditált nyelvvizsgáról van szó, azt tehát még honosíttatni kell.)

Angol általános kétnyelvű nyelvvizsgát a NYAK honlapja szerint öt akkreditált nyelvvizsgaközpontban lehet tenni:

BME Nyelvvizsgaközpont,

Corvinus Nyelvvizsgaközpont,

ELTE Origó Nyelvi Centrum Kft.,

Euroexam Vizsgaközpont,

KJE Nyelvvizsgaközpont.

A nyelvvizsgázók és nyelvvizsgák számát tekintve második helyen álló német nyelvből egynyelvű nyelvvizsgát – a NYAK honlapja szerint – hét nyelvvizsgaközpontban lehet tenni:

BME Nyelvvizsgaközpont,

Corvinus Nyelvvizsgaközpont,

Euroexam Vizsgaközpont,

Goethe-Institut Budapest,

KJE Nyelvvizsgaközpont,

Osztrák Intézet Budapest Nonprofit Kft.,

Pécsi Tudományegyetem Idegen Nyelvi Központ.

Itt megint szerepel a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) a TELC nyelvvizsgával és az alábbi megjegyzéssel: külföldi vizsga (ezt Magyarországon még honosítani kell).

Német kétnyelvű vizsgát a NYAK honlapja szerint az alábbi öt akkreditált központban lehet tenni:

BME Nyelvvizsgaközpont,

Corvinus Nyelvvizsgaközpont,

ELTE Origó Nyelvi Centrum Kft.,

Euroexam Vizsgaközpont,

KJE Nyelvvizsgaközpont.

Az a vélhetőleg nem kevés számú nyelvtanuló, aki bár eddig a TELC nyelvvizsgára készült, de nem tudott elmenni az utolsó időpontra, a fentebb leírtak áttekintése után talán közelebb juthat a döntéshez.