A statisztikai hivatal friss adatai alapján országos viszonylatban tavaly ezer főre számítva 1,3 fővel nőtt a lakosság, ám Délnyugat-Szlovákiában mindenütt fogyott. A Nagykürtösi, Lévai, Érsekújvári, Révkomáromi és Galántai járásban a népességfogyás 1,5 és 4,7 ezrelék között mozog. A fogyatkozó lélekszámú járások közé tartozik a Losonci, a Nagyrőcei és a Rozsnyói is; ezekben a csökkenés tavaly 0,4-1,4 ezreléket tett ki, míg a Rimaszombatiban, a Kassa-vidékiben, a Tőketerebesiben és a Nagymihályiban ezer lakosra kivetítve 1,1-4 fős gyarapodás volt tapasztalható - mutat rá Lőrincz Adrián, az összeállítás szerzője.
Szlovákiában a legmagasabb a népszaporulat (4,1-10,8 ezrelék) az ország északi részében, Árvában, a Szepességben és Sáros térségében.

Gyurgyík László szociológus szerint az ország déli területein tapasztalható népességfogyatkozás száz évre visszamenőleg kimutatható.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

„Hont vármegye területén már a monarchia idején is jóval alacsonyabb volt a termékenység, mint más térségekben” – állítja a szociológus. Hozzátette: „A lakosság lélekszámának alakulását mindmáig jelentős mértékben befolyásolják a kulturális hagyományok, a felekezeti kötődés, vagy például az egykézés.”

Szlovákia déli területeinek demográfiai jövőképét jelentős mértékben meghatározza a termékeny korú, 15-49 év közötti nők aránya; Gyurgyík László szerint Dél-Szlovákia lakosságának elöregedettsége magasabb az országos átlagnál, így ez további lélekszámcsökkenést vetít előre.

Fontos szerep jut a gazdasági tényezőknek is, melyek
az elvándorlást, illetve a gyerekvállalási kedvet befolyásolják.