A törvénymódosítási javaslatot a jobbközép koalíciós kormány terjesztette a parlament elé. Ondrej Dostál (Híd) javaslatát, hogy a szankciókat teljes egészében vegyék ki a törvényből, a parlament nem fogadta el.

Büntetéseket a jövőben csak állami és önkormányzati szervek kaphatnak – azok is csak olyan esetben, ha közigazgatási információkat, valamint az állampolgár biztonságát, egészségét, vagyonát veszélyeztető információt nem közölnek államnyelven -, magánszemélyek nem. Büntetés kiszabása nem kötelező.

Daniel Krajcer kulturális miniszter szerint a módosítás erősíti Szlovákia nemzetközi pozícióit, mégpedig Magyarországgal szemben is. Ugyanakkor „eltávolítja a kisebbségek elleni értelmetlen korlátozásokat és védi az államnyelvet. A szankciók megmaradtak, de mint a törvény végrehajtásának végső eszköze, s csak két konkrét területen" – húzta alá a miniszter.

A közlekedési tárca, a posta és a távközlés, valamint a nem állami tűzoltóegységek tagjai számára az államnyelv használata és tudása nem lesz alapfeltétel az alkalmazáshoz.

Azokon a településeken, ahol a kisebbségek aránya eléri a 20 százalékot, a képviselői testületek ülésein használható lesz a kisebbségi nyelv is. A jövőben lehetővé válik, hogy a helyi hivatalos krónikákat kisebbségi nyelven vezessék, de le kell fordítani szlovákra is. Eddig a krónikákat kizárólag szlovák nyelven kellett vezetni.

A nemzetiségi iskolákban nem lesz kötelező az összes dokumentáció kétnyelvű vezetése. Az oktatási tárca rendeletben konkrétan meghatározza, mely dokumentumokat kell szlovákul is vezetni.

A kisebbségi kulturális rendezvények szervezőinek a jövőben a nemzetiségek nyelvén írt időszaki kiadványokban államnyelven csak az alapvető adatokat kell közölni.

Az emlékművek és emléktáblák állításánál nem lesz kötelező a felirat előzetes minisztériumi jóváhagyása. Azokon a településeken, ahol a kisebbségi nyelv hivatalosan is használható, a kisebbségi nyelvű szöveg is lehet az első helyen.

Az egészségügyi intézményekben szabadon lesz használható a kisebbségi nyelv is, ha a felek megértik egymást. A módosított jogszabályban azonban benne van, hogy a személyzet nem köteles ismerni a kisebbségi nyelvet vagy az idegen nyelvet.

Kikerült a jogszabályból az a tétel is, miszerint a regionális és a helyi közigazgatási szerveknek felügyelniük kellett a törvény betartását és az államnyelv használatát.

A módosítások elfogadását több órás éles, helyenként indulatos vita előzte meg. Az ellenzéki pártok – Irány-Szociáldemokrácia (Smer), Szlovák Nemzeti Párt (SNS) – egybehangzóan ellenezték a módosításokat.

Rafael Rafaj, az SNS frakcióvezetője szerint a törvénymódosítás „csak megerősíti a magyarok azon hitét, hogy nem kell ismerni az államnyelvet", s még inkább „nyelvi gettóba zárkóznak". Rafaj úgy véli, hogy a koalíció a nyelvtörvény enyhítésével „megalázta a szlovák nyelvet", s diszkriminálja a magyarok lakta vidékeken élő szlovákokat.

Marek Madaric (Smer) volt kulturális miniszter azon véleményének adott hangot, hogy a határon túli magyarok könnyített honosításáról szóló törvény tovább növeli a magyar nyelv térhódítását Dél-Szlovákiában. Hangsúlyozta: a szlovákoknak joguk van ahhoz, hogy saját hazájukban mindenütt az anyanyelvükön jussanak hozzá az információkhoz.

„A törvénymódosítás elfogadásának igazi okai a Híd szűk pártérdekeiben keresendők, mégpedig a parlamenten kívüli Magyar Koalíció Pártjával (MKP) a választókért vívott harcában, illetve abban az illúzióban, hogy Budapest követelményeinek ilyen indokolatlan teljesítése által reálisan javulnak a szlovák-magyar kapcsolatok" – szögezte le Madaric.

A Magyar Koalíció Pártja már korábban „zavarosnak és ellentmondásosnak" minősítette a módosítást, s elégtelennek tartja. A párt petícióját a szankciók teljes eltörlése érdekében mintegy 33.800 ember írta alá.

Amennyiben Ivan Gasparovic államfő aláírja a módosított államnyelvtörvényt, az január elsején életbe lép.