A céljuk, hogy míg jelenleg átlagban négy év kell egy szakképzés elvégzéséhez, addig a jövőben egy év alatt is megszerezhető lenne egy bizonyos szakma, vagy részszakképesítés.

A Széll Kálmán Terv szerint a kormány 18 évről 15 éves korra szállítaná le a tankötelezettség felső határát. A tervvel kapcsolatban már állást foglalt Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter, Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár, Pokorni Zoltán, a Parlament oktatási bizottságának elnöke, és Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke is, akik egyaránt a 16 éves korhatár bevezetését javasolják.

Amint azt az oktatási államtitkárság a lapnak megerősítette: a kormány nem mond le azokról a fiatalokról, akik 16 éves koruk után nem akarnak tovább iskolába járni, vagy képtelenek elvégezni egy négyéves szakiskolát. Megoldásként pedig a szakképzés átalakítását javasolják, mert még a nemrég bevezetett, választható rövidített szakképzés is hároméves. Az államtitkárság szerint ugyanis vannak olyan kettes kódú szakmák, és részszakmai képzések, amelyek elsősorban az iskolarendszeren kívül vehetők igénybe, és csak egy vagy két évet vesznek igénybe. A rövidebb képzés azoknak a tanköteles diákoknak nyújtana segítéseget, akik az általános iskola után a Hídprogram keretében ugyan részt vettek felzárkóztatásban, mégsem folytatják tanulmányaikat középfokú iskolában.
A rövidített képzések tartalmáról most készül a Nemzetgazdasági Minisztérium javaslata. Olyan változtatáson dolgoznak, amelynek lényege, hogy a tankötelezettség korhatárának 18 évről 16 évre történő leszállítása esetén az oktatási rendszer már 16 éves korra is tudjon valamilyen szakképzettséget adni.